Ti megengednetek, hogy oda koltozzon?

Ha megoldható, hogy külön szobában aludhasson, akkor rövid időre megengedném, igen. Ha normális az illető, akkor meg lehet ezt oldani. Bármilyen macerás és kényelmetlen is, nem lehet valaki annyira önző, hogy kapásból nemet mondjon.

Még ha az lenne, hogy épp egyiktek sincs otthon és teljesen nem hagynád felügyelet nélkül a lakásodat, akkor oké, vagy ha nem tudsz neki külön szobát biztosítani és egy légtérben kellene aludnod meg öltözködnöd vele, akkor is oké, vagy ha kisgyereked van, és púp lenne egy vendég a hátadon, akkor is oké... De így, hogy ezek nem játszanak...

Mitől félsz, hogy rádmászik a pali éjszaka? Ennyire ellenállhatatlan bombanő vagy? Azért akkor a férjed sem engedné ezt. Ha a férjed ismeri és bízik benne, akkor te is bízhatnál benne.

Aztán ha gyanúsat csinál, akkor elzavarod, vagy ha esze ágában sincs lakást keresni és sokáig marad, elzavarod, de pár nap, 1-2 hét igazán nem a világ!

Az biztos, hogy a bizonyos 4 napra nem mennék anyudhoz a helyedben, azért ne legyen már egyedül a lakásotokban...

És még jó előre tisztázzátok, hogy meddig maradna, mi az a dátum, amíg megengeditek, tehát nagyjából lőjétek be a dátumot és ne "határozatlan" időre jöjjön, és úgy nem lesz kínos szitu később.

Én egy pár napra befogadnám igen. Tényleg nem a világ vége, nem azt mondom, hogy ne főzz, én is főznék, de azért nem kell úgy sürögni, mintha a férjed lenne.

Az mondjuk külön vicces, hogy a még azon gondolkodsz, hogy inkább te költözöl el a saját otthonodból, hogy ő ott lehessen. Pár nap azért kibírható szerintem.

Ha már "így neveltek" és a nevelésből ugye LEHETETLEN kiszabadulni és változtatni rajta... (szemforgatás, ásítás), akkor miért nem rendeltek együtt kaját?

Én kiélvezném vele ezt a 4 napot, gondolj bele, egy idegennel mennyire más lenne pl. elmenni kiállításra, moziba, mutasd meg neki a várost. Üljetek be kávézni, társasozzatok, szerintem olyan jól el lehet lenni egy haverral!

Bár...engem úgy neveltek, hogy legyek nyitott, és értsétek meg, hogy ebből nem tudok kiszabadulni...:////

27N

Ez nem nevelés és megváltozás kérdése, hanem szükséghelyzet, vészhelyzet, stb.

Én is nagyon vakaróznék egy ilyen szitutól, mert tudom, hogy már az is milyen macera, ha egy igen kedves és szeretett rokon akár ottalvás nélkül is nálunk vendégeskedik, hisz valóban, akkor az ember jobban ügyel az öltözékére, bármennyire is ismeri az illetőt, azért nem szeretné, ha hallaná, amikor wc-n van, stb...

De egy kedves vendég fogadásának, is vannak jó oldalai, előnyei, akár az, hogy megtörik az unalmas mindennapok egymásutánja, akár az, hogy legközelebb nekünk lesz programunk nála, bármi.

Egy számodra idegen, (de a férjednek barátja!!!) befogadása pedig egy szükséghelyzet, segítség lenne részedről. Megtörte a jól megszokott komfortos életed egy időre, de nem halnál bele!

Persze téged nem így neveltek, te sosem szorulnál arra, hogy másnál lakj néhány napig, mert vagy olyan mázlista, hogy van a neveden egy saját lakás. És ha véletlen leégne az a lakás, vagy összedőlne földrengés miatt, és semmi megtakarításod nem lenne albérletre, de még csak közeli hozzátartozóid sem lennének, akkor sem vennéd igénybe egy barátod segítségét, hogy nála lakj kis időre, inkább mennél a híd alá, mert téged nem úgy neveltek. Hát biztos igazad van.

Ha épeszű ember a férjed barátja, akkor neki is kellemetlen ez az egész, de bizonyára hatalmas segítséget jelentene a számára, ha nem kellene drágán megszállnia valahol, hanem meghúzhatná magát nálatok. Biztosan mindent megtenne, hogy mielőbb elmenjen. Ha meg nem, akkor meg kiteheted akkor is, amikor erre már valóban okot adott...

Lehet, hogy neked sose lesz rá szükséged, hogy más befogadjon, de ki tudja kitől és milyen segítségre lesz neked szükséged más témában. Tudod van egy mondás, amit szó szerint nem tudok, de a lényege, hogy mástól kapjuk vissza azt, amit valakinek adunk.

Dönts belátásod és neveltetésed szerint!