A férjem barátjának az élettársa szerelmes a férjembe. Mit tudunk tenni?
Sziasztok!
Elég kellemetlen a helyzet. Hogy rövid legyek, nekem tűnt fel először, hogy mikor nálunk voltak, minden alkalommal a csaj a férjem társaságát kereste, körbeugrálta, ha kinn voltunk a teraszon, és a férjem bement a konyhába, a csaj rögtön ment utána, és vihogva csacsorászott neki egyfolytában. Többször is előfordult, már a párjának is feltűnt, egyszer össze is vesztek miatta. Mikor mondtam a férjemnek, ő csak legyintett, ő azt hitte, hogy csak be akar illeszkedni a lány, mert barátkozni akar velünk. Majd mikor megkérdeztem, hogy akkor miért nem velem akar barátkozni, miért nem engem hív fel, ha szórakozni akar menni velünk, miért a férjemnek hív, nem tudott rá mit mondani. Pár hét után összefutottak, én épp nem voltam ott, és a férjem azzal jött utánam, hogy igazam volt, a csaj rendesen gátlástalanul nyomult rá, és hogy le van döbbenve, és hogy ő most mit csináljon, mert nagyon kellemetlenül érzi magát. Ráadásul a srác gyerekkori barátja, aki kissé papucs, meg nagyon lelkizős.
Azóta megpróbáltuk kerülni őket, nem hívtuk meg. Jött is a hívás, volt nagy hiszti, hogy mi a bajunk velük, mit ártottak nekünk, és milyen rosszul esett nekik, hogy mikor összefutottunk, mi gyorsan elköszöntünk, hogy nem érünk rá a héten, és látták, hogy másik társasággal meg kinn ültünk egy söröző kerthelyiségében. A srácot sajnáljuk, mert menthetetlenül szerelmes a lányba, ha elmondanánk neki, megpróbálnánk felnyitni a szemét, (szerintem sejti, csak nem akarja látni), csak mi lennénk a rosszak. Tegnap megint összefutottunk velük, és hazudni kellett, ami ránk nem jellemző, és nagyon kellemetlen.
Hogy lehet az ilyet megoldani?
Kísérteties hasonlóság van,a mi történetünk is így kezdődött.....
A férjem egyik haverjának az élettársa, 17 évvel fiatalabb,már régóta kiszemelte magának a f.-et.Én a nőt nem ismertem, mert abban a városban laktak,ahol a f. dolgozott.Lejártak hozzá,levitték az őrkutyának a moslékot,beszélgettek.
Aztán, mikor hullámvölgybe kerültünk, elpanaszkodták egymásnak a problémáikat,és megtörtént...:(
Én semmit nem vettem észre rajta, reggel hazajött a szolgálatból,nem változott semmi.Éjjel járkált le hozzá a nő, sokszor egyedül hagyva a kis gyerekeit.
A nő élettársától tudtam meg mi a helyzet.
Hosszú a folytatás.
Ezért csak azt írom le,ami a lényeg.
A nő, nem volt szebb nálam. Sőt, Kis mellű,ragyás,pattanásos arcú, semmi csaj.Mégis, rajongott a férjemért, felnézett rá stb.
Kéznél volt...
Szóval,a csaj akár még a gyerekeit is otthagyta volna a férjemért, gyereket akart neki szülni stb..
Ja, ők is csak albérletben éltek, a csaj nem dolgozott, a párja tartotta el...
A férjemnek volt megtakarított pénze, amit el is mondott neki...és jó jött volna felcserélni az albérletet,egy saját lakásra gondolom...
Szóval, sok a hasonlóság.
Remélem, Ti nem juttok el idáig.
De hangsúlyozom, amíg nem voltunk hullámvölgyben, nem tudott közénk állni a csaj...
Végül elárulom, hepiend lett a vége, mi jól vagyunk, sőt.Ennek már 4 éve.
A csaj visszakullogott a párjához, azóta szült neki még egy, 3. gyereket is...
bízd a férjedre a csaj lerázását.Ez az ő dolga.A csajnak nincs addig esélye, míg ti jól megvagytok...nyugi.
azert az nem ment könnyen,évekbe telt.mert a csaj is még kavart sokaig....
ugy sikerült helyrehozni,hogy bar eloszor valni akartam,de kesobb rajotem mi vezetett idaig...mind a ketten igyekeztünk megvaltozni, fóleg ö,és rajöttunk,még szeretjük egymast..nekünk sikerült,bar tudom,ritka...
Kedves Kérdező!
A lényeg az, hogy Ti házasságban éltek tudod : jóban rosszban. A barátodék viszont nem, vajon mi lehet az oka hogy nem vette el a lányt? Az ilyen kapcsolatok jönnek mennek , ezért is figyelmeztessétek a barátotokat. Ennyivel tartoztok Neki. Ha mind a hárman ott vagytok,a kérdéseket így át tudjátok beszélni. Nem marad elvarratlan szál.
Sziasztok! Köszönöm a válaszokat. Kedvesek vagytok!
Igazat megvallva tegnap a férjem elment a barátja után beszélgetni, de nem jutott szóhoz, mert a barát egyből letámadta, hogy megint veszekedtek otthon, és a csaj azon hisztizett, hogy biztosan MIATTAM van ez az egész, hogy tuti én vagyok a bunkó, aki ignorálni akarom, és én nem akarom meghívni hozzánk, és szegénynek milyen rosszul esik, pedig ő milyen rendes volt velünk... bla bla bla... és meg sem hallgatta a férjemet, aki persze védett engem, hogy nem erről van szó, majd legyintett és mérgesen eljött, és itthon elpanaszolta, hogy a barát túl vak, buta és olyan szinten befolyásolva van, hogy el sem hinné, amit mondunk.
Akkor ti megtettétek amit tudtatok, a többi rajta múlik. A helyetekben én kerülném a csajt, a barátotoknak meg egyszer talán lesz kedve titeket is meghallgatni.
Esetleg a férjed írhatna neki egy e-mail-t vagy smst, amit azzal kezdhetne, hogy a barátnőd rám hajtott. Talán végigolvassa. Többet nem tudtok tenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!