Hol jelentsem, ha egy júliusban,12éves gyerek dohányzik, alkoholt iszik? A családot figyeli a gyámhatóság, de a családgondozó gyesen van, azóta keresték őket többször, de nem nyitnak ajtót a gyámhatóság megelékszik annyival h nincsenek otthon?

te nyomorult, foglalkozza sajat dolgoddal, hanyan kiptrobaltuk a cigit annyi idosen...

sot akkor mar bele bele kortyolhattunk az italba is, remelem kiderul, ha miattad viszik el!

aztan megadjak neked ami jar!

Szerintem nemcsak szó szerint kell venni a kérdést, hanem azt érdemes nézni, ami mögötte van. Szerintem az a lényeg, hogy van-e bántalmazás is e mögött a jelenség mögött, vagy nincs különösebb erőszak és szélsőséges elhanyagolás a háttérben. Azt, hogy milyen jel utal bántalmazásra, és milyen nem, arra pedig hozzáértő embernek ,,szeme van'', sajnos én egyáltalán nem értek hozzá.

Olvasás alapján nem tudom, azért ilyen-e a gyerek, mert el van-e hanyagolva (esetleg bántalmazva), vagy azért, mert a szüleinek a munka mellett semmi erejük nincs a jelenlétre (de amúgy nem bántják). Első olvasásra talán az zavar, hogy ha halállal fenyegetőznek valahol (kifelé), akkor ott vajon van-e más formában is erőszak (tehát családon belül)?

Szóval ilyen szempontból teljesen érthető és természetes a kérdés: ismerős gyereket ha szeret az ember, aggódik érte, akkor nyilván eszébe jut az ilyesféle kérdés, nem történik-e valami nagyon rossz dolog otthon a háttérben.

Ha meg már biztos lennék benne, hogy bántalmazás is van, akkor bejelenteném. Ha nem lennék biztos benne, hogy bántalmazás is van, akkor bizonytalan lennék, és akkor inkább az érdekelne, mit tud tenni a hatóság az elvételen kívül még (van-e valami észszerű figyelési, figyelmeztetési, együttműködési lehetőség).

Egy ideig kimutatható a szénmonoxidtartalom a vérből vagy a kilélegzett levegőből, úgy tudom. De a dohányzás mellett inkább a gyerek olyan egyéb viselkedése érdekelne, ami bántalmazásra utal, vagy nagyon súlyos elhanyagolásra.

Az elhanyagolás és az esetleges bántalmazás mértékétől függ, mit tennék. Ha nem ismerném jól a gyereket személyesen, és így nem tudnám biztosan, hogy bántják vagy súlyosan elhanyagolják, akkor nem tudnék dönteni, és ezért azt tenném, hogy név említése nélkül először gyerekpszichológussal beszélnék.

Először gyerekpszichológussal beszélnék, mert főleg az érdekelne engem, hogy vannak-e olyan árulkodó jelek, amik súlyos titkokra utalnak a háttérben. A szakemberek ezt jobban felismerik, mert ők olyan jeleket is felismernek, amikről én soha nem is gondolnék, hogy számít. Szóval lehet, hogy ha aegy gyerekekhez értő szakemberrel tudnék beszélgetni erről előbb, először nevek említése nélkül, akkor ő vissza tudna kérdezni, hogy a dohányzás mellett láttam-e még más furcsaságokat is a gyereken, egyéb fontos jeleket. És ha erre meg tényleg beugrana nekem, hogy jé tényleg a gyerek valóban pont éppolyan szempontokból is mutat furcsaságokat, amikre a szakember visszakérdezett, akkor már előrébb lennék ezzel, jobban tudnék dönteni. Engem mindenképp az érdekelne legelsősorban, hogy van-e bántalmazás.

Ha meg nem lenne erre az előzetes kérdezősködésre pénzem, akkor meg megpróbálnék ingyenes tanácsadó szolgálatoktól tanácsot kérni:

[link]

[link]

Ha a bejelentés mellett döntenék végül, de félnék a bosszútól, akkor a bejelentési időponttal talán megvárnám a suliidőt, akkor sok ember közt mozog a gyerek, nehezebb lenyomozni, nehezebb kapásból egy emberre rákövetkeztetni, ki lehetett az. Főleg ha ha a gyerek egyéb szempontból is furcsán viselkedik.