Ilyen helyzetben mit mondjak? Meghalt a legjobb barátnőm édesapja, és fel szeretném hívni, de teljesen leblokkoltam, egyszerűen nem tudom mit mondhatnék, mi a jó ilyenkor.

Mondd hogy " fogadd őszínte részvétem/ együttérzésem!" Kívánj neki sok erőt és ajánld fel a segítséged, ha bármiben kellesz, számíthat rád.

Ha tudod, hogy pl. komolyan hisz a feltámadásban, akkor erről is beszélgethettek, hogy nem a halál az utolsó állomás, van feltámadás, lesz majd örömteli találkozás. Ha nem hisz, akkor erről inkább ne..

Még azt is mondhatod, hogy nagyon sajnálod, és megkjérdezheted, hogyan történt, lehet, hogy beszélne róla.. Meglátod, ha személyesen találkoztok..

Hívd fel, és a hangulatától függően beszélj a dologról. Az alap őszinte részvétem után ne nagyon emlegesd a témát, csak ha Ő akar róla beszélni. Érdemes kerülni az ilyen "hogy vagy?" és "különben mi újság?" kérdéseket is, mert hülyén hatnak. A személyes beszélgetés szerintem azért lenne jobb, mint egy üzenet, mert mégiscsak a legjobb barátnődről van szó, érezni fogja a támogatásodat, még akkor is, ha nem ragozod a részvétnyilvánítást percekig (ez a ha tudok segíteni, szólj szerintem felesleges). Mondd, hogy őszinte részvétem, aztán hagyd, hadd folyjon a társalgás a maga útján.

Ha másról akar beszélni, az nem baj, beszéljetek másról. Lehet, hogy elege van a témából, én ezért nem is javaslom a hosszú részvétnyilvánítást. Gondolj bele, hogy Te leszel a századik, akitől hallja.

Ha beszélni akar róla, akkor lehet hosszabban részvétet nyilvánítani, biztosítani az együttérzésedről, türelmesen hallgasd végig, amit mond, és biztosítsd, hogy mellette vagy.

Ha sír, vagy egyáltalán nem szeretne beszélgetni (esetleg nem veszi fel a telefont, kérlek ne neheztelj rá ezért. Lehet, hogy maga alatt van, és időre van szüksége. Ez esetben csak gyorsan kívánj részvétet (ez még ilyenkor is jól esik), és mondd, hogy ha jobban érzi magát, keressen meg, te mindig vele vagy.