Egyedülálló anyukák kicsi gyerekkel-hogy viselitek, hogy igazából nincs kihez szólni?
Nem vagyok egyedülálló anyuka, de a férjemmel éppen nem vagyunk túl jóban, és k*rvára magányosnak érzem magam. Szarul viselem. A szüleimnek, testvéremnek szégyellem elmondani, pedig nagyon jó a viszonyunk. De utálom, ha valaki látja rajtam, hogy nem vagyok jól...
Úgyhogy magamban nyomorgok, ez van... hiányozna a szeretet, törődés...
Neked a családod hol van? Velük nem tudsz beszélni?
Nem igazán van barátom.
Anyukámat felhívhatom, de attól még egyedül vagyok itthon.
Én nem vagyok egyedülálló, de a párom reggel 5kor megy el itthonról, és este 11-kor jön haza hétvégén is. És nagyon nehezen viselem. sokszor megyünk le játszótérre most, hogy szép az idő, ott néha el lehet beszélgetni jófej anyukákkal, de azért sokszor nem. Próbálom minden héten 2-3 délutánt úgy alakítani, hogy valakivel találkozzunk.
Tudom miről beszélsz...amikor azt érzed, hogy egy hete nem nyilvánultál meg "értelmesen", vagy nem beszélgettél senkivel a saját szinteden...
Szia , én is egyedül nevelem a kisfiamat.
Merre éltek? Mennyi idős a kislányod/kisfiad?
Én szívesen ismerkedem hasonló édesanyákkal.
Budapestiek vagyunk, a kisfiam lassan 4 éves.
Szép napot
Nekem meghalt a babám! Nekem aztán szó szerint nincs kihez szólnom!
Bármit megadnék, hogy a helyedben lehessek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!