Megmaradhat a barátság egy jó- és egy rossz anyagi körülmények között élő család között?

Mi kb. 5-6 éve lendültünk egyet anyagilag. Úgy alakultak a dolgok, a házeladás, örökség, munka, hogy jobban élünk, mint előtte. Az akkori legjobb barátaink, akikkel azonos szintem álltunk, elszakadtak. Úgy gondoltuk, hogy mi ugyanazok vagyunk, nem szálltunk el, nem kérkedtünk, nem változtunk. De a szemükben talán mégis, mert hiába hívtuk őket, elutasítóak lettek.

Érdekes, hogy pár éve összebarátkoztunk egy házaspárral, akikkel összejárunk és a gyerekeink is jóban vannak. Ők sokkal szegényebbek, mint a régi barátaink, de még sincs konfliktus, nincs az anyagiak miatt kellemetlen szitu. Nagyon jóban vagyunk, szeretünk összejárni. Ez a barátság stabilnak tűnik, az anyagiak nem mérvadóak. Közös programoknak olyat választunk, ami nekik is beleférhet. De ha mégsem, akkor lemondják, és kész, nincs ebből sértődés. Vagy javasolnak mást, és akkor módosítjuk a tervet.

Nálunk simán működik.

Pl: Állatkert. Marha drága, de évente egyszer belefér. Kaját viszünk magunkkal (mi vagyunk a jobb anyagi körülmények között élő család), nem ülünk be étterembe.

Egyébként meg olyan programokat szervezünk, ami nem túl drága.

A lényeg, hogy a gazdagabbik fél, ha együtt mennek valahova, akkor ne erőltessen drága dolgokat.

A mi barátainknak néha nem esik le, hogy nekünk pár dologra nem telik, de ilyenkor kinyitjuk a szánkat és szólunk, hogy majd legközelebb.

Ha nagyon éttermezni akarnak, meg drága helyekre menni, amit nem tud finanszírozni a másik fél, akkor persze, hogy megromlik a kapcsolat.

"Lehet közös programok nélkül egy barátságot fenntartani?"

Nem, hogy lehetne már? Nem lehet mindig otthon rostokolni, ha nincs kimozdulás, nincs közös élmény, akkor előbb-utóbb totál ellaposodik az egész.

Első válaszoló: kérlek nevezz már meg csak 3 programot, amin részt vehet 2-2 felnőtt 2-2 gyerekkel és nem kerül pénzbe...

Biciklitúra alkalmával lehet otthon sütött rántotthusit vinni, nem?

Ezer olyan program van, ami nem kerül pénzbe, vagy nem drága.

A válaszom: lehet.

Elméletileg igen, de gyakrolatilag szinte soha. Állandó surlódás lesz köztük az, hogy az egyikük magasabb életszínvonalon él, mint a másik. Rengeteg intelligenciával és rengeteg alkalmazkodással, empátiával SEM lehet ezt hosszútávon fenntartani, mert az egyik mindig sérül: ha a gazdagabb kényszerül arra, hogy pusztán a barátság megtartása miatt alacsonyabb színvonalon éljen, akkor neki lesz rossz érzés, de a másiknak is, mert tudja, hogy miatta teszi - a fordítottja pedig a teljes eladósodáshoz vezet.

Csakis úgy lehet fenntartani ilyen barátságot, ha két nagyon intelligens emberről van szó (nem egész családról!), akik boldogan átbeszélgetnek éjszakákat is bármiről, ami mindkettejüket érdekli, akár egy korsó sör vagy egy liter tea és egy fél kilónyi zsíroskenyér mellett.