Most akkor költözzön a nő a férfihoz vagy sem?

"A legjobb, ha közös otthonba (közösen fizetett albérlet pl.) költöznek."

Igen, szerintem is ez a legideálisabb variáció, de van olyan, hogy például az egyikük albérletben lakik előtte, a másiknak meg már saját lakása van, akkor azért nyilvánvalóan inkább oda fognak költözni.

Igazából szerintem jó, ha együtt lakunk egy darabig a házasság előtt, mostanában elég sok olyan kapcsolatot láttam, hogy évekig jól megvoltak úgy, hogy külön éltek, maximum hol egyik aludt a másiknál, hol a másik, aztán mégis, mikor összeköltöztek, azon mód szét is mentek. Úgyhogy nem egy rossz dolog, ha megtapasztaljuk milyen az együttélés. Persze ez nem szentírás, sokaknak úgy is jól működik a házasságuk, hogy előtte nem éltek együtt, én mégis az előbbire szavazok inkább.

A házasságról meg kell beszélni olyan téren, hogy mik a jövőre vonatkozó tervek, kinek mi az elképzelése, az értékrendje és hogy ezek összeegyeztethetők-e?

Én a férjemhez költöztem anno, mert neki volt saját háza, azóta sem használ házicselédnek és össze is házasodtunk. Tehát ez is embertől függ és nem attól, hogy ki lakik kinél.

Kedves ember lánya a nősülési kedv nem az összeköltözéstől vagy külön lakástól jön meg vagy megy el.

A pasik is tudják, hogy egy nő bármikor leléphet ha nem tetszik neki valami.

Cseléd meg csak akkor leszel ha hagyod magad.

Ha egy pasi nősülni akar nem fogja a lakhatás befolyásolni ha meg nem akar akkor lakhatsz, ahol akarsz akkor sem fog elvenni.

Mellesleg én együtt lakás párti vagyok mert ahogy itt már írták lakva ismeri meg az ember a másikat.

Máshogy nem fogsz rájönni a rigolyáira és a kisebb hibáira, ami később lehet, hogy az őrületbe fog kergetni.

Egy házasság komoly dolog és erős alapokra és komoly ismeretségre kell építeni.

Sokaknak nincs pénzük egy új házat lakást venni, ami közös és így valakinek a kéglijében kötnek ki.

Ha jogilag nem is valahogy az már egy közös fészek.

Ott kialakíthatjátok az életeteket, felállíthatjátok az együttélés szabályait és jobban megismerhetitek egymást.

Mindenesetre nem árt még az elején letisztázni, hogy a párod akar-e feleséget, gyerekeket, családot.

"- ne költözzön, mert ha költözik, a ffi mindent megkap: szexet, házicselédet és semmi sem fogja motiválni őt a házasságra...minek, hisz így is megkap mindent?! "

Hát, ha valaki így tekint a kapcsolatára, az már régen rossz.

Nem hiszek abban, hogy a férfi azért nem nősül, mert mindene megvan amúgy is. Hanem az a pasas alapból nem akart, csak a nő túl naiv és/vagy hülye volt ahhoz, hogy észrevegye ezt, netán a férfi még vagy már nem tartja olyannak a kapcsolatát és vele együtt a párját, hogy vele akarná leélni az életét.

Akik mégis azt hiszik, hogy emiatt nem nősülnek meg a férfiak, mégis mit gondolnak? Mit kell tenni ellene? Erőszakkal ki kell harcolni, hogy igenis vegye el a nőt? Addig nem fekszik le vele, vagy megszabja, hogy igenis X hónap/év együtt járás/együttélés után házasság, vagy lapát? Hát az lenne csak a szép, egy kikényszerített frigy! Ha a férfinak magától nem jut eszébe, akkor inkább ne erőltessék az egészet, mert hátha akadna olyan birka jellem, aki igába hajtja a fejét, közben esze ágában sem lenne.

Nah, de a kérdésre válaszolva: én a férfiVAL költöznék össze, nem a férfiHEZ. Béreljük ketten lakást, majd vegyünk ketten EGYÜTT egy lakást/házat, mert optimális esetben mi nők nem beletesszük a popónkat a készbe, hanem mi is teszünk érte, elvégre a csudi nagy egyenjogúság nem abból áll, hogy a nő továbbra is elvárja, hogy a férfi teremtse elő a közös életük alapjaihoz szükséges pénzt, a nő pedig a pasi pénzén uraskodik.

Ez a kozhiedelem ossze kell koltozni.

Egy kapcsolatot lassan kell felepiteni es egymast megismerni.

Ha het parszor kozossen eltoltok egy napot sok minden kiderul.

Aki egy ket ev alatt igy nem ismeri meg a parjat az soha nem fogja.

Osszekoltozes eskuvo nelkul a gyava emberek modszere mert ott az escape ha nem mukodik dobom a masikat tehat se magukba se a parjukba se a kapcsolatba nem biznak.Akkor meg minek az osszekoltozes ?

Én úgy gondolom jó "lakva is megismerni a másikat". Nem hiszek abban, hogy egy férfi nem fog vágyni a házasságra, ha mindent megkap. Pontosabban a párom ne azért vágyjon arra, hogy a házastársa legyek, hogy végre legyen valaki, aki hozzáköltözik és mos, főz, takarít rá, hanem azért, mert szeret és össze akarja kötni velem az életét. Részese akar annak lenni, velem akar mostantól minden pillanatot megélni. Régen rossz ha ilyesmin agyalsz...

Az ember lánya azt tegye, amit a szíve diktál. Mi is boldogan éltünk a párommal, aztán 2,5 évnyi együttélés után felőröltek minket a hétköznapok, elmentünk egymás mellett, majd egy este leültünk és arra az elhatározásra jutottunk, hogy nem fogunk tudni tartósan együtt élni, így pedig nem működik egy kapcsolat. Piszkosul nehéz volt, de ma már örülök neki, hogy így történt. A jelenlegi párommal teljesen más minden. Ha viszont az exszemmel nem költözök össze annak idején, akkor talán hozzámegyek... és el is váltunk volna már sajnos, mert sosem derül ki, hogy nem tudunk együtt élni.

Az első érv akkor áll, ha a nő van annyira hülye, hogy költözés után átcsap uncsi háziasszonyba. Tapasztalat. :)

Egyébként ez szerintem olyan dolog, mint amikor azt mondják az ember lányának, hogy ne szexeljen túl hamar, mert akkor már nem tartja utána izgalmasnak a pasi. Az már régen rossz, ha valakiben semmi más érdekes nincs, csak annyi, hogy nem sikerült még megdugni :D

Én költözéspárti vagyok. Extrém módon, mert a párommal még egy hete se voltunk együtt, amikor összeköltöztünk. De soha egy percig nem bántam meg. Ha két ember összeillik, akkor nem lesz gond a költözésből. Ha meg nem, akkor úgyis mindegy :)