Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan felejtsem el azt az...

Hogyan felejtsem el azt az érzést, amit vele éltem át?

Figyelt kérdés
Egyetlen nagy szerelmem volt az életem során, de sajnos soha nem lehettünk egy pár, mert ő férjnél van és van már két gyereke is, egy kisfiú és egy kislány. Sokáig őrültük egymás idegeit, szóba került, hogy elválik, én feleségül veszem, felnevelem a kisfiát, de végül a férjével maradt, mert akkor már a pocakjában volt a második baba. Óriási szerelem volt, és mindketten nagyon megszenvedtünk, amikor megszakítottuk a kapcsolatot. Én ezután megismerkedtem egy rendes, tisztességes nővel, tetszett is és jól meg is voltunk, ezért megkértem a kezét, nemrégen pedig lakást vettünk és összeházasodtunk. Összességében minden rendben, és már a babát tervezzük, de valahogy mellette nem érzem ugyanazt. Az is nagyon zavar, hogy a régi szerelmem megkeresett telefonon, miután megszületett a kislánya, írt emailt is, mintha újból fel akarná venni a kapcsolatot, de én elutasítottam mert akkor már együtt voltam a feleségemmel (bár akkor még csak a barátnőm volt). Nem egy városban lakunk, sőt, elég messze egymástól, de egyszerűen képtelen vagyok végleg elfelejteni, és sokszor vissza-visszajön az emléke, az arca, a hangja, a gondolat, hogy vajon milyen lenne az életünk, ha sikerült volna. Nem akarok már tőle semmit, de nehéz így élni és jobb lenne elfelejteni, a jövőre koncentrálni.
2009. dec. 29. 12:38
 1/6 anonim ***** válasza:

Azt az érzést, soha nem fogod tudni elfelejteni, mert mindíg benned lesz. Ha megpróbálod elnyomni, előbb utóbb ismét a felszínre tör ez az érzés.

Találkozz vele, beszélj vele, zárjátok le a kapcsolatot, ezek után emlékezz a szép dolgokra és koncentrálj a feleségedre. Mindenképp légy őszinte a feleségedhez, mondd el neki az érzéseidet, gondolataidat a volt szerelmeddel kapcsolatban. Szerintem te még mindíg szerelmes vagy belé,egy kicsit.

2009. dec. 29. 13:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 A kérdező kommentje:
Köszi! Az, hogy találkozzunk, nem fog menni, de nem is akarnám, óriási kavarodás lenne belőle (lelkileg is), semmi szín alatt nem segítené a lezárást. A feleségemnek nem fogom elmondani a dolgot, mert azt gondolná, amit Te is, kedves válaszoló, hogy még mindig szeretem. Attól tartok, hogy kicsit így is van. :-( Valószínűleg ezzel már mindvégig együtt kell éljek. Megpróbálok olyan boldog lenni a feleségem oldalán, amennyire csak lehet, mert tudom, hogy ő viszont nagyon szeret.
2009. dec. 29. 13:59
 3/6 anonim ***** válasza:
Soha nem fogod elfelejteni Én évek óta kinlódom ezzel az érzéssel, és sajnos mi egy városban is lakunk. A szívem szakad meg mikor látom mással az utcán, és ami a legrosszabb, hogy sosem tudtam meg igazán miért is hagyott el.Azóta is egyedül vagyok, pedig vágynék társra, de vhogy nem megy.Ja igen, Ő is egyedül van néhány futó kalandott leszámítva.Mielőtt megismerkedtünk mindkettőnknek volt házassága,nem volt vmi jó, egymásban találtuk meg az igazit, mégis most mindketten egyedül vagyunk. Azt nem tudhatom Ő mit érezz, de Én sosem tettem túl magam rajta. A mai napig vágyom az érintésére, az ölelésére, a szerelmére. Nehéz helyzetben vagy,biztos nsgyon szereted a feleséged, és boldog leszel mellette, Ne találkozz vele, az nem lenne jó, és Ő már egyszer a férjét választotta. Légy boldog a feleségeddel, és majd a születendő kisbabátok lefoglalja a gondolataidat.
2009. dec. 29. 14:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
Felejtsd el... Tudom, könnyű leírni. Anno NEM téged választott. ne hagyd, hogy a bolondját járassa veled, és újra kapcsolatba akarjon lépni... Én törölnék mindent, ami rá emlékeztet: képek, tel.szám, akármi.
2009. dec. 29. 15:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

Szia!

Én is voltam hasonló helyzetben,csak a másik oldalon.

Én voltam a nő a kisfiúval,férjjel.

Soha nem éltem még át előtte olyan szerelmet,mint abban a pár hónapban,én is el akartam válni.

Igaz ehhez hozzátartozik is,hogy alig született meg a kisfiam,a férjem máris megcsalt(vagy előtte is,de arról nem tudtam).

Tehát volt oka az én "félrelépésemnek "is.

Teljesen komolyan gondoltam a válást,úgy éreztem a srác is a kapcsolatunkat.Csak a férjem elkezdett nyomozni utánam,megtalálta a srácot és megfenyegette,ő pedig megijedt.

Gyakran gondolok még rá,de talán már nem érdemes azon töprengeni,hogy mi lett volna,ha.....

Megtörtént,és várom,hogy elmúljon az az érzés:(!


Teljesen hasonló a történetünk,csak az én 2.gyermekem kisfiú:)


Csak azt tudom tanácsolni,hogy próbálj rá gondolni,úgy mint egy nagyon szép emlék,elfelejteni úgysem tudod....,és próbálj új életet kezdeni a feleségeddel

2009. dec. 30. 10:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 A kérdező kommentje:

Köszönöm, nagyon aranyosak vagytok, voltatok. :) Azoknak, akik hasonló cipőben járnak mint én, adjon erőt az, hogy nincsenek egyedül a helyzetükkel, és a tudat, hogy amíg élünk, mindig van újrakezdési lehetőség, mindig van egy újabb nap.


Még egy apróság, amit elfelejtettem leírni. A szóban forgó nővel odáig jutottunk, hogy elterveztük, hogy ha majd elválik, és lesz közös gyerekünk, mi lesz a neve... Mint később megtudtam, a született kislányának azt a nevet adta, amit még akkor megbeszéltünk, amikor még nem is lehetett tudni, hogy terhes. Szóval ekkora szerelem volt... Sajnos nekünk ezt dobta a gép.

2009. dec. 30. 11:36

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!