Mit tegyek ha ilyen a család? (durva)

"Első, látom, sikerült megragadni a lényeget... ha lefeküdt az iskola összes fiújával, egy ember akkor sem mondhatja a nevelt lányára, hogy k**rva. És pont. "

Miért ne mondhatná, ha valaki eladó azt sem szabad neki mondani, hogy eladó vagy mi?

Azért k.rváz le, mert egy bunkó. Elég szomorú, hogy anyukád sem áll ki melletted. Nem tudom mit tehetnél, egyenlőre csak tűrni tudsz. Próbálj nem reagálni arra amit mond, mert csak idegesíteni akar. Nézz át rajta, ne lássa rajtad, hogy ez mennyire fáj neked, ne szerezz neki ezzel örömöt.

Ha végképp nem bírod otthon, akkor fordulj a gyermekjóléti szolgálathoz.

Nincs esetleg olyan rokonod akire számíthatnál?

Jaj, Kérdező, szörnyű volt még olvasni is. :(

Velem is pontosan ugyanezt csinálta a nevelőapám meg az anyukám. Amint betöltöttem a 18-at, még aznap elköltöztem tőlük.

Egyelőre még nem tudom, hogyan, de szeretnék neked segíteni, mert tudom milyen rossz ilyen környezetben élni.

Kérlek írj priviben elérhetőségeket (egy mail-címet legalább), addig beszélek a férjemmel és megpróbálunk kitalálni valamit.

Ha Budapesten élsz (mert így nem kellene sulit váltanod), talán lakhatnál nálunk egy darabig.

Számomra édesanyaként a legundorítóbban a saját anyaád viselkedik, aki végignézi, hogy a kiskorú lányát az aktuális kanja bántalmazza.

Szégyen!

Teljesen minegy mi miatt (zárójelben: én 17-18 éves lánykának soknak tartom a kapcsolataidat, de a történetben nem ez a lényeg és ezért sem verés járna, hanem max. őszinte beszélgetés), senkit nem verünk!

Anyád a szememben nem szülő (én is anya vagyok)- hogy bírja elnézni, hogy a saját gyermekét bárki bántja?

Valószínűleg érzelmileg egy erősen dependens, kapcsolatfüggő, lelkileg és talán testileg vagy anyagilag is kiszolgáltatott személy, aki a saját függősége miatt a gyermekeit is bármikor feláldozza.

Az édesanyád férje sem egy kalocsai hímzés, eleve milyen érzelmi intelligenciára vall verekedéssel, csapkodással, ordítozással intézni bármit és a nagyobb fizikai erőt felhasználni "érv"nek? Ez olyan alacsony és aljas szintje egy kapcsolatnak, amin nem győzök csodálkozni. Az állatok ennél különbek.

A családsegítő egyébként mit tett? Arról nem írtál.

Amit tudsz tenni: visszahúzódsz, meghúzod magad és gyűjtesz pénzt (diákmunkából, munkával stb.), hogy mielőbb függetlenedj ettől a mérgező családtól.

Arra kérlek figyelj, hogy ne kövesd az anyád példáját: szép a szerelem az aktuális pasiddal, de NEM LÉGY KISZOLGÁLTATOTT neki- tehát ne az ő vagy a családja nyakára költözz az otthoni viharok elől, hanem munkával, spórolt kis pénzzel mindig teremtsd meg MAGADNAK azt a minimális anyagi biztonságot, amivel egy kis albérletben önállóan is tudsz élni, hogy ne másra legyél szorulva.

Ha most az aktuális pasidban látod a megváltó angyal szerepét, akkor észrevétlenül te is abba a kiszolgáltatott helyzetbe fogsz kerülni, mint az anyád.

(akkor is, ha most azt mondod, hogy nem. Nem kell ehhez az, hogy majd az aktuális partnered verjen- elég ha függsz tőle anyagilag és nem lesz hová menned... ebbe gondolj bele)

Éppen ezért tűrj egy kicsit csendben, ne provokálj veszekedést, ne avatkozz bele az anyád és férje kapcsolatába (adott esetben többet megvédened sem kell többé)- és tegyél félre magadnak azért, hogy el tudj menekülni saját erőből.

(nyugodtan nyithatsz bankszámlát saját névre, a kivonatokat kérd elektronikusan vagy fiókban maradónak- igyekezz munkát vagy diákmunkát találni- csak így tudsz függetlenedni).

Nagyon rossz példa áll előtted (az sem véletlen talán, hogy 18 éves korodra több tucat pasit hülyítettél, többel lefeküdtél), de lassan nagykorú vagy- innentől a te döntésed és felelősséged, hogy azt az utat követed, amit az anyád vagy kitörsz ebből szívóssággal, spórolással- és lelkileg is tehermentesíted magad.

A kapcsolataidra is nagyon figyelj- legyen intő példa az, ahogyan a családodban a felnőttek ilyen méltatlan életet élnek.

Minden jót.