21 évesen miért vagyok ennyire érzékeny?

Én is ilyen vagyok, 22 évesen, nem értem, hogy ez miért ennyire fura dolog. Szerintem az is szomorú, hogy a mai világban ez ,,szégyen". Komolyan, miért kötelező mindenkinek olyan durva lelkületűnek lenni. Jó, tudom, nem szerencsés, mert kihasználnak, stb. stb, de legalább, otthon, a saját kis birodalmunkban, hadd érzékenykedjünk már, és sírjunk amin akarjunk. Ahhoz se kinek SEMMI köze! Ha pszichológus kell, akkor az kell, de én inkább maradok ilyen, mint a világ összes dolga iránt érzéketlen tuskó, aki mindenen, és mindenkin átgázol a hatalomért és az előretörésért. Sőt, nekem ez örömet is okoz, részben, hogy ilyen lehetek, aki ilyen, az érti miről beszélek, aki nem, annak fogalma sem lehet róla, de annyi gyönyörű pillanatot okozhat az ilyen érzékeny beállítottság. Annyi szépséget átélünk mi érzékeny emberek, annyi minden csodát meglátunk, én senkivel nem cserélnék.

Vessetek meg, de én mindezt úgy mondom, és úgy vagyok ilyen, hogy jogásznak készülök...