Éreztetek már így?

Munkanélküli vagyok kb. 4 hónapja. Azóta az önértékelésem a béka popója alatt van, úgy érzem, hiába tanultam, fejlesztettem magam, dolgoztam, semmit nem ér. Még call centeresnek se vesznek fel.

Alvászavaraim, étkezési zavaraim vannak, és mostanában sörözni is többet sörözök. Nincs kedvem zenét hallgatni, filmet nézni, tv-zni, olvasni, takarítani, kimozdulni se, csak bújom a hirdetéseket, meg várom a visszajelzéseket. Állásinterjúkra járkálok, reménykedek, nem engem választanak, aztán még mélyebbre kerülök.

Úgy érzem, egy szerencsétlen vagyok, egy igazi lúzer. Élni sincs már kedvem.

Aztán jönnek az okoskodók, hogy bizony-bizony, miért nem mentél villamosmérnöknek, vagy informatikusnak, hamarabb kellett volna ezen agyalni. Ők is csak belémrúgnak, hogy jaj, hát miért nem voltál komoly multinál gyakorlaton egyetem alatt? ( Vidéken végeztem, mellette dolgoztam végig, csak hát nem nagy cégnél és nem Bp-en ).

Érzem, hogy nagyon rossz, depressziós lelkiállapotban vagyok, de nem tudok ellene tenni. Ha teszek ellene, akkor jön egy újabb pofon, ami után még rosszabb.