Mit tegyek hogy rám is odafigyeljenek?

Sziasztok!

Az a gondom, valószínűleg ugye csak is én tehetek róla, hogy hagytam idáig fajulni. Azt el kell mondani, hogy nagyon szeretem a családomat, nagyon nagyon, de... mindkét szülőm nagyon domináns személyiség. Anyukám hirtelen haragú és mint egy hadvezért típus, apukám meg nyers, hirtelen és sokszor erősen arrogáns, néha annyira, hogy ha valakihez szól, akkor látom rajta, hogy megrezzen illetve kényelmetlenül érzi magát. Ha megemlítem neki ezeket gyengéden, hogy de lehetne másképp is szólni illetve hozzánk is néha úgy szól, hogy az az érzésem, hogy inkább nem is kellett volna tőle kérdeznem semmit. Anyukám ahogy mondtam hirtelen haragú és néha akaratlanul is nyersebben szól hozzá a másikhoz. Sokszor fel sem veszem, de előfordul ha olyan kedvemben vagyok, hogy legszívesebben sírva fakadnék. Azon kívül, hogy a családomban édesapám majdnem 30 évig rendszeresen részeg volt, anyukám pedig ordított vele, én is és a bátyám is így nőttünk fel, a bátyám mégis ön-bizalomteljes felnőtt lett, de valahogy rám jobban kihagyott az az időszak. Mindemellett most hogy én is már talán mondhatom magam korban is felnőttnek, nem is tudom, családi alkalmakkor beszélgetésekbe bele sem folyok, mert akárhányszor hozzá szeretnék szólni a témához, mindig valaki belevág a szavamba. Édesanyám az egyetlen, aki beleszólás nélkül kitudja várni, amíg elmondom. Hiába szóltam már én is apukámra meg anyukám is, mindig amikor elkezdek valamit mondani akkor beleszól a mondandómba. A bátyám is csak ilyen áron ''képes'' meghallgatni, de néha ő is közbevág. A sógornőm meg egyenesen olyan, mint apukám. Ha abbahagyja a beszédet és én elkezdenék mondani valamit akkor bezzeg hirtelen támad egy másik mondandója és megint nem hagyják, hogy elmondjam a saját részemet :( Ez annyira frusztráló. Apukám meg mindig azzal jön, hogy de biztos rosszul látom a dolgokat :( Ilyenkor mit lehet csinálni? Ordítsak rájuk, hogy de ''basszátok meg nekem is annyi jogom van beszélni, mint nektek és én nem szoktam belepofázni a ti mondandótokba?'' Nem tudom :( És kezd ebből elegem lenni, így inkább ott is hagyom őket, hogy beszéljenek én meg elkullogok, ami nem jó, de más hirtelen nem jut eszembe :( Ti ilyenkor mit csinálnátok? :(

Köszönöm a segítséget!