Mit tegyek h ne legyen ilyen velem a saját anyám? Bennem van ahiba? Költözzek el?

ha nem vagy betegápoló, akkor nem kell anyád veséje miatt nála maradnod

nem te vagy a párja és csakis rajtad múlik, hogy mennyit törődsz vele

és aranyos vagy, mert akarsz vele törődni

de ilyen környezetben nem lehet tanulni és saját életet élni

ha ennyire kikészít a helyzet, akkor úgysem tudsz segíteni

Szia! Én is nagyon együttérzek veled, és nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetben vagy. :)

Csak hozzátennék az előzőekhez, mivel a jogi körülményeket sem árt tudnod, bár talán már tudod, mindenesetre leírom.

16 éves már félig nagykorúnak számítasz, több jogod van, mint 15 évesen volt, és még kevesebb mint 18 évesen lesz. Persze a jog nem minden, de nem árt tudni. Alapesetben tehát azt javasolnám, hogy menj be a helyi Gyermekjóléti Szolgálathoz és mondd el a problémádat, de azért van mit megtenned ez előtt. Segíthetned, ezért vannak, és ingyenesen teszik.

Írj le mindent két példányban, de a leveleket ne küldd el, hanem bízd rá valakire (pl. tanár, osztálytárs szülei, akit megbízhatónak, jófejnek tartasz), hogy őrizze meg, és egyez meg vele, hogy ha szólsz, juttassa el az egyik példányt a Gyermekjóléti Szolgálatnak, a másikat a Gyámhatóságnak.

Miután bebiztosítottad magad, mondd el anyukádnak, hogy ha továbbra is magasról tojik rád, bemész a Gyámhatósághoz és kiteregetsz. A megszégyenüléstől való félelem nagy erő. (Nem kell az orrára kötni, hogy nem kell bemenned, ez egy trükk, így ha elszégyellné magát, nem tud hatni Rád.)

Persze Te tudod, hogy ennek lenne-e értelme. Ha úgy ítéled meg, ne trükközz, csak menj be, bár szerintem jobb ha adsz anyukádnak egy esélyt, később jól jöhet nála.

Előző vagyok. Még valami:

Nagyon fontos tudnod, hogy világ nem lett más attól, hogy valaki - anyukád - a környezetben helytelenül viselkedik. (Trágár szavak találóbbak lennének, tudom.) Bíznod kell benne, hogy vannak jó emberek is, és hogy találsz majd egy rendes pasit, akivel békében élhettek. Bíznod kell ebben.

Pár éve egy válás után én is azt hittem, hogy kész, nincs olyan nő, akivel élhetnék, feladtam. Aztán egyszercsak jött egy angyal, rámragyogott, felemelt. Fordítva ez veled is megtörténhet, bíznod kell ebben.

És még egy fontos dolog, amiről ha tudsz, valószínűleg megelőzöl egy boldogtalan életet. Idővel azon kaphatod magad, hogy önkéntelenül is utánzod anyukádat (van is erről egy mondás, de most nem jut eszembe). Tudat alatt azért tennéd, hogy szembesítsd vele - mégha nincs is jelen -, hogy mit tett veled. Ez egy hangtalan sikoltás, amely sajnos soha nem ér célt. Ezt ha tudatosítod magadban, könnyen felismerheted a jeleket és akkor máshogy is dönthetsz, a lényeg, hogy felismerd és így tudatossá váljon tudal-alatti helyett. Jegyezd ezt meg, mert később minden múlhat ezen. :)

Kitartás, lélekben veled vagyunk! :)

Előző vagyok.

Nagyon örülök a változásnak, és hogy tudatosan igyekszel élni. :)

Ismeretlenül is szorítok továbbra is :)