Meg lehet még menteni ezt a kapcsolatot?

Szia!

Előszöris sajnalom ami a testvéreddel történt!

Sajnos tudom mi az amit érzel!

Volt egy párkapcsolatom, 9 hónapig voltunk együtt. Édesanyàmmal éltem mikor úgy hozta az élet, hogy hozzànk költözött. Màr kb. fél éve lakott nàlunk amikoris édesanyàm rosszul lett, elesett a wc-n, nővérem segítette ki a konyhàba ahol vigyáztam rá, amíg a nővérem hívja az ügyeletet. Ez idő alatt anyum elvesztette az eszméletét és felakadt szemekkel az asztalra esett. Azokban a pillanatokban azt hittem elveszítem. Leírni sem tudom mennyire megrémültem és mennyire fájt. Ez idők alatt a volt baratom a szobankban feküdt. Nem jött ki, nem segített. Mikor elment az orvos es edesanyám jobban lett és lepihent kijött a barátom, hogy ne szomorkodjak, menjek be aludni, mert ő fáradt...(ezek után egy normális, érző ember hogy tudna elaludni?!) Mondtam neki (sírtam), hogy én még nem tudok "így" lepihenni. Erre ő fellázadt, hogy márpedig ő holnap kel, és otthagyott. Megértem, hogy pihenni akart, de annyit megérdemeltem vna (már ha nem volt mellettem végig), hogy kb 10 percet szán rám, megnyugtat stb. Bennem olyan mértékű csalódottság, törés alakult ki, hogy egyszerűen nem bírtam vele tovább együtt élni. Bunkósàgnak és gerinctelenségnek tartottam, és ugye ebből adódóan jöttek a viták. Nem tudtam többé úgy hozzáállni ahogy az elején, és ez egy idő után felőrölt mindent. Dühös voltam, csalódott és szomorű, és ez nem egy olyan dolog volt amit egy csokor virággal helyre lehetett hozni, hiszen anyukám életéről volt szó, aki befogadta, és ha rossz(abb) végződésű lett vna a történet?!

Nem azt mondom, hogy szakíts vele, de az sem jó, ha magadba fojtod ezt a "furcsa" érzést, mrt hidd el a bomba egy idő utàn mindenkinél robban, bármennyire is szeretnéd ezt elfojtani! (Mert azért legbelül dühítő és sértő, nem?!)

És még egy vélemény: Veled van, veled akar közös életet, a te családodhoz tartpzna idővel akkor kit érdekel az utazó barát?! épp és egészséges ami a te testvéredről nem mondható el... fontossági sorrend...

Bocsánat, nem akarom védeni a pasit, mert tényleg nem szép, amit csinált. De nézzük kicsit a másik oldalát is a dolognak! Buli közepén felhívták, lehet, hogy fel sem fogta, mi van igazából, mennyire súlyos, mert éppen tök másban van (röhögtek, táncoltak, nem tudom)...aztán írta a kérdező, hogy többször hívta ő is, de nem vette fel a telefont. Lehet, hogy akkor esett le neki, hogy ez milyen súlyos, és segítenie kell, de a kérdező nem vette fel, azt sem tudta, hogy hova menjen (több válaszoló írta, hogy még azután sem ment utána...lehet, hogy nem tudta, hogy hova). Ezek után szemtanú állítása szerint elkezdett telefonálgatni mindenkinek, hogy hátha tud segíteni, de nem járt sikerrel. Mivel a kérdező a telefonját nem vette fel, ezért még éjjel írt sms-t, hogy legalább annyit mondjon meg, hogy minden rendben volt-e, ha már beszélni nem akar vele.

Szóval nem szép, hogy az első pillanatban lekoptatta, de a cselekedeteiből az látszik, hogy igenis érdekelte a dolog, és segíteni akart, ahogy észhez tért. ÉN nem ásnám el azonnal ezt a kapcsolatot egy ilyen miatt. Elmondanám neki, hogy mennyire sz.rul esett, amit csinált, és remélem, hogy a jövőben jobban számíthatok rá. Viszont még egy ilyen, és annyi...