Akinek nincs csaladja egyedul van oregkorara az szomoru? Nekem csak a ferjem van es nem is lesz mas milyen lesz igy az eletem öregkoromba szerintetek? Én 30as vagyok o 60 as es nekem utana nem kell mar senki

Még ha valakit család is vesz körül, senki nem garantálja, hogy öregkorára nem marad egyedül. A szomszéd néninek (63 éves) néhány hónapja halt meg a fia (egyetlen gyereke, akinek még nem volt saját családja, így nincs unoka sem), a férje meg már évekkel ezelőtt. Az egyéb rokonai, pl. testvérei, unokatestvérei stb. se élnek már, mostanra gyakorlatilag egyedül maradt. Egyébként mindennap jár a templomba, meg mindig megy a faluba, beszélget mindenkivel, szóval jár azért emberek közé, meg őt is látogatják a falubeliek. Szomorú, persze, de nem depressziós. És az Istenben való hite nagyon sok erőt ad neki. (Ezt mint tényt mondom, tényleg abból meríti az erejét.)

És aztán van olyan is, akinek ugyan vannak gyermekei, unokái, csak éppen rá se nyitják az ajtót, később meg bedugják az anyjukat/nagyanyjukat egy idősotthonba és passz.

Egyik régi kedves tanáromnak meg soha nem is volt vér szerinti családja, egyszerűen imádja a hivatását, és még most is, miközben már 70 felé közelít. Mégsem egy megtört, elkeseredett magányos ember, hanem sugárzik belőle a kedvesség, vidámság, humor -- pedig őt is csak a kutyája várja haza.

Szóval nincsen garancia semmire az életben, ugyanakkor mindenre van példa és az ellenkezőjére is, csak azt akartam mindezzel mondani.

Nem kell ehhez öregnek lenni.

Én árva vagyok, nincs férjem, vagy párom, barátaimat csak ritkán látom idő hiányában...és igen szomorú vagyok, de meg lehet békélni vele...sajnos ez ilyen, szerintem öregként a leírt verzióba is ilyen lesz...talán olyankor annyival lesz rosszabb, h kevesebb életcélja maradhat az embernek, mint egy fiatalabbnak, de ez meg végül is egyén függő, hisz aki akar találni, az mindegy hány éves, fog találni.

Ne keseredj el Valószínű, hogy nem lesz már meg a férjed, mire te is olyan korba kerülsz mint ő, de nem a családtól lesz valaki boldog. Tudod, hány olyan idős ember van, akinek akár több gyereke is van, de más városban/országban/kontinensen élnek vagy csak annyira leköti őket a saját életük, hogy a nagyi már nem fér bele?Szerintem ez a legrosszabb, nem az, ha nem is születik gyerek valakinek. Egyébként meg sokan vannak, akinek 60-jhoz közel nyílik ki a világ, utazgatnak, programokra járnak a nyugdíjasklubbal, van, aki szinte kivirul a gyerekek kirepülése, házastárs halála után.

Off: Amikor ekkora korkülönbséggel választottál párt, akkor számolnod kellett azzal, hogy gyakorlatilag garantált, hogy csak rövid ideig lehettek együtt, mire statisztikailag megözvegyülsz, pont abban a korban leszel, amikor már gyereket nem tudsz vállalni, ha meg nektek jönne össze a gyerek, azt meg nevelhetnéd fel nélküle, már ha egyáltalán összejön. Azért egy ilyen idős ember biológiailag már nem a szaporodásra van beállítva. Vigyázz magadra, ezek miatt ne depizz be, meg válj megkeseredetté még idő előtt! Te választottad, megvolt rá az okod, találd fel magadat ebben a helyzetben, ne zárkózz be, és ne arra helyezd a hangsúlyt, hogy neked rajta kívül senki sincs. Legyen! Barátok stb.

Az, hogy öreg korára mennyire lesz szomorú valaki, független attól, hogy van-e gyereke, sokkal inkább számít, hogy mennyire tudja magát elfoglalni, az idejét értelmesen kitölteni.

Akinek van gyereke, az is nagy valószínüséggel marad idös korára egyedül, mivel a fiatalok/fiatalabbak jó része nem ott él, ahol a szülö. Nálunk mind a három gyerek évente max egyszer tud hazalátogatni a távolság miatt.