Kamaszok, fiatalok és felnőttek szerintetek hogy jobb lakni szülőkkel, házastárssal, egyedül vagy van más variáció?

Csak a saját nevemben nyilatkozhatok: én kamasz koromban még a szüleimmel szerettem élni, aztán a 20-as éveim után, ahogy teltek az évek, egyre inkább igényem lett volna egy kis önállóbb térre, tehát ha anyagilag megtehettem volna, olyan 25 évesen már biztos nem annyira a szülőkkel szorosan egymás hegyén hátán laktam volna, hanem mondjuk hozzájuk közel egy albérletben. De erre csak néhány évvel később került sor, amikor az akkori párommal közösen vettünk ki albérletet.

Nem könnyü helyzet.Én már közeledek a 40 felé de másfél szobába kerülgetem az őseim.

Szüleimmel élek együtt. A családomban apai és anyai ágon mindig több generáció élt együtt. A házimunkát és az elintézendő dolgokat mindig is megosztottuk és kiskorom óta így neveltek. Édesapám nem helyeseli, hogy elköltözzek, mivel a ház elég nagy és közösen tartjuk fent. Így nálunk nem okoz gondot, hogy vendégül látok bárkit is. 19/F