Hogy vehetném rá anyósomat, hogy kicsit kevésbé legyen túlbuzgó?
Először is leszögezem, hogy imádom, egy bűbájos nő, aki mindenben segít nekünk! Viszont az a baj, hogy túlságosan is segítőkész... gyakorlatilag nem hagyja, hogy a saját életünket éljük, saját döntéseket hozzunk, állandóan ott van a nyakunkban. Ez a páromat is nagyon idegesíti. Én nem merek beszólni neki, mert nekem fontosabb a családi béke, meg örülök, hogy engem is nagyon szeret, nem akarom kísérteni a sorsot. Viszont a párom rendszeresen mondja neki, hogy jobban szeretnénk önállónak érezni magunkat. Ilyenkor vagy nevet egyet és mondja, hogy a párom még mindig az ő pici fia, aki az ő segítségére szorul, vagy megsértődik és felhánytorgatja, hogy pedig ő mennyit segít nekünk és nélküle nem lennénk sehol...
Egyre inkább úgy érzem, hogy hiába imádom, már rosszul vagyok, ha megtudom, hogy jön hozzánk, mert ez azt is jelenti, hogy átrendezi az összes szekrényt meg ellát egy csomó tanáccsal, amiből érezhetem, hogy pocsék háziasszony vagyok. Múlt héten bejelentette, hogy mivel jövő hónapban lesz az esküvőnk, előtte 2 héten át minden nap átjön és segít takarítani, mert akkora dzsuva van a házban amilyet ő még nem látott:) Hogy tudassam vele udvariasan, hogy mi is rendbe tudjuk szedni a házat?... És hogy érjem el, hogy a jövőben legalább egyszer úgy jöjjön át, hogy megdicsér, milyen ügyesen kimostam a ruhákat?:)
Hat, lehet surgos elfoglaltsagot kellene talalni mikor eppen erkezesre van hajlama.
Az en anyam is eleg nehezen fogta fel, hogy a kislanya 30 evesen felnott es egyik reggel minden atmenet nelkul benyitott - egy ilyen latogatas alkalmaval - es mi eppen szerettuk egymast...hat azota kerdez es csak akkor erkezik, ha engedelyt kap ra.
Lehet ki kellene birni meg ezt a kis idot. Hagyni, hadd dolgozza magat halalra dzsuvazza ki a hazat stb.
Aztan ha osszehazasodtatok szepen finoman tudtani vele, hogy nektek a kosz is megfelel es adni neki valami "melot" ahol fontosnak erezheti magat. Szerintem ez a baja. Te is tudod, hogy nem akar rosszat de felti a kisfiat, fel attol, hogy nem kell mar senkinek. - Anyam utolag ezt mondta el nekem.
Ra kell szolni, hogy ne turkaljon a szekrenyetekben es hogy neked igy tokeletes a kimosott ruha.
Hallgatasbol nem ert semmit.
Megegyszer nallunk a szex tette be a kiskaput a nallunk turo, takarito, pakolo anyamnal.
Hihi, ez a szex-dolog nem is rossz ötlet:) Ugyanis tényleg ő is meg anyukája is váratlanul szoktak beállítani, mondjuk az előszobában ott találnának minket örülve egymásnak...:D
De komolyra fordítva: nagyon jól mondod, itt arról van szó, hogy anyósom fél, hogy már nincs rá szükség... valójában, mielőtt ketten maradtunk a párommal és ők még itt éltek anyukájával, többször hangoztatták, hogy mi lesz ebből a házból nélkülük, meg úgysem tudjuk ellátni magunkat, és most szerintem picit rosszul esik az önérzetüknek, hogy már egy éve nélkülük élünk és nem dőlt össze a világ...
Szoval csak finoman...en oszinten beszeltem Anyuval az eset utan es igy tudtam meg attol fel, hogy mar nincs ra szukseg. Elmondtam neki, hogy nagyon szeretjuk. Hiszen o az egyszem Anyam.
De a szex annyira megremitette, hogy tenyleg valtozott a dolog. Mindig adok neki valami munkat amiben segithet.
Hagyom hadd mosson ha azt akarja vagy mosogasson tok jo! Nem nekem kell....
Probald igy nezni. Sokat segithet neked is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!