Miért nem akarja megismerni a szüleimet?

Van,aki könnyen barátkozik,ismerkedik,van,akinek kínos az ilyen helyzet.Magyarázd el anyukádnak,hogy nem azért nem közelít feléjük,mert nem is akar,hanem mert számára még kínos az ismerkedés.Ő ilyen típus,nem szabad semmit ráerőltetni.Ha mindig hangosan köszön,udvarias,és előzékeny,akkor nem lehet gond.Egyébként is,senkinek sem kellemes érzés,ha úgy érzi,meg kell felelnie egy idegen családnak,az elvárásaiknak,be kell illeszkedni,de nem biztos,hogy jól fogadják,stb.Valahol érthető,ha a barátod kicsit húzódozik a dolog elől.Végül is,ez is egyfajta megmérettetés minden ember számára.

szerintem nem csak a fiúnak kéne a szüleid megismerni hanem fordítva is. =D

pl bemutatkozhatsz nekik, kérdezgetnek ,h ki vagy mi vagy mit tanulsz mit dolgozol .stb, hogy tudják jó ember mellett van a gyerekük. Mit fogtok ti csinálni majd egyszer egy állásinterjún?

Én úgy gondolom, ezt nem lehet erőltetni. Azért mert Ti könnyen ismerkedősek, beszélgetősek vagytok, attól még lehet,hogy más nem az és a hirtelen barátkozás elriasztja. Szerintem a szüleid legyenek türelemmel, előbb-utóbb biztosan feloldódik a barátod. Ehhez teremthetsz kötetlen alkalmat, pl. menjetek el kirándulni vagy egy hétvégére együtt valahová, ahol huzamosabb ideig együtt vannak a szüleid és a barátod is. Persze a hétvégénél legyen azért kettőtöknek is magánszférája, de egy közösen elköltött ebéd, vacsora alkalmával talán megnyílik. Én is nehezen barátkozó típus vagyok, de tudom magamról, hogy hosszabb ideig tartó együttlét során (ez mondjuk lehet 2-3 óra is) már megnyílok és én is bekapcsolódok a beszélgetésbe és képes vagyok jól érezni magam.

Nekem is volt ilyen barátom. Az elején nagyon bele voltam zúgva, és persze általában ő jött hozzánk. Anyukám csinált mindig szendvicseket, a kedvünkben járt, és láttam, hogy mennyire furának tartja, hogy nem tud beszélgetni a sráccal. Elég hülyén jött ki. De mondjuk annyira nem volt zavaró, azért a gyerek is megeröltette magát, látszott hogy próbálkozik, de elég kényszeredett volt. Aztán 9 hónap után rájöttem, hogy egyébként is képtelen bármit elintézni, mert nem mer idegenekkel kommunikálni, és ez egyre idegesítőbb lett. Végü ez is közrejátszott, hogy szakítottam. Úgyhogy a te barátod is ilyen. Ha téged nem zavar, hogy mindent neked kell majd elintézned, akkor hajrá.

Ja igen, előző vagyok. Aztán több kapcsolatom is volt, és mindegyik barátom kifejezetten szerette a szüleimet, volt aki még azóta is tartja velünk a kapcsolatot, különösen velük :) úgyhogy ez nem igaz, hogy "ki akarná megismerni a barátnője szüleit"

Ez tök nagy baromság, hogy "ki akarja megismerni a barátnője szüleit". Azért takarózol ezzel, mert kínos neked, hogy a barátod nem kíváncsi rájuk. Nálunk oda-vissza nagyon jó kapcsolat van, barátom is szereti az én szüleimet, én is az ő szüleit, és a szülők is egymást. De ne erőltesd, ha nem akarja őket megismerni, semmi értelme a kínos szituációknak. Ez meg nem válasz, hogy nem asztala az ismerkedés, kérdezz rá megint, hogy esetleg nem szimpatikusak neki, vagy mi van.