Kellene az uj féltestvérüknek adnunk az apukánk halála elött nekünk ajándékozott lakásból?

Látom, megint pontozgatnak a hűdehoizzáértők, csak hát a Bíróság a törvények alapján dönt, és nem a GYK-pontozgatók ízlése alapján. Szóval akkor újra:

"A gyerekre meg azt írja a Csjt, hogy:

"(4)98 Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani; ez a kötelezettség azonban csak annyiban terheli, amennyiben ezt saját maga, házastársa vagy bejegyzett élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni képes."

Az örökség esetén ugye a halál időpontja a mérvadó, tehár az idén március közepéig hatályos "régi Ptk"... az meg azt írja, hogy:

"666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.

(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.

(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.

667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

a) az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;

..."

Ez idáig teljesen tiszta, egyértelmű - LENNE, és a gyereknek járNA a házból, nektek meg a pénzből.

Viszont ez esetben a dolgot lényegesen befolyásolhatja az eltelt öt év, illetve a hagyatéki eljárásban létrejött megállapodás. Na ezért van az, hogy valós választ csak olyan öröklési ügyekben jártas jogász tud adni, aki átnézte a keletkezett iratokat, az ingatlan átruházási szerződését - ami alapjána Földhivatal bejegyezte - illetve a hagyatéki eljárásban keletkezett iratokat. Enélkül egyszerűen nem megválaszolható ez a kérdés, mert egy mondat megváltoztathatja az ügy lehetséges kimenetelét. (pl ha az ajándékozásban benne van az a fél mondat, hogy "rászorultság esetén az eltartás reményében" - akkor már tartási szerződéssé minősíthető, és így már nem része a köteles résznek, nem jár belőle a féltestvérnek. De ezt csak példának írom, hogy mennyire linkóci dolog ebben bármit is biztosra mondani a papírok tanulmányozása nélkül...)

Evvan.

Kár, hogy az előző válaszoló épp egy igen lényeges pontnál hagyta abba a PTK idézését:

667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;

Ez alapján még a kötelesrész alapjába sem számít bele, hiszen a lakást (ha jól értem) az előtt kaptátok, hogy a féltestvéretek megszületett (helyesebben megfogant) volna.

#14, pont a "helyesebben" lehet a mérvadó, hisz a jogképesség az élve születéssel a fogantatás vélelmezett idejére visszahatóan áll be, mint tudjuk.... a magzat örökölhet, FELTÉVE HA élve megszületik. EZ meg itt megtörtént.

Na, ez meg sehonnan sem derül ki a kérdésből hogy mikori a szerződés, ahogy a tartalma se, ezért írtam azt, hogy el kell menni egy ügyvédhez az iratokkal, mert látatlanban nem megmondható a per kimenetele.

"A lakásokat apukánk még testvérünk születése elött 4-5 évvel adta nekünk"

Ha csak nem elefántról beszélünk ami 5 évig vemhes akkor elég egyértelmű, hogy még képbe sem volt a kisgyerek mikor már megtörtént az ajándékozás.

#16 én elakadtam itt: "#6 A kérdező kommentje: A lakásokat még életébe adta nekünk."

Egyébként is az számít, hogy milyen dátum van a Földhivatalhoz beadott ajándékozási szerződésen, ezt meg max a Kérdező tudja megmondani, ha...

ps: az elefánt afrikai 22, ázsiai 18-22 hónap:)))

Miután az ajándékozáskor még nem igen tudhatta apukátok, hogy lesz még egy gyereke és évekkel a fogantatás előtt volt az ajándékozás, nem merülhet fel még az sem, hogy direkt azért lett így, hogy ő ne részesüljön az örökségből. Tehát ezen felesleges aggódni.

Miután a gyerek anyja él, a rokontartás kérdése sem merülhet fel.

Perelhet, de teljesen felesleges, 1-2 tárgyalásig jut az ügy maximum.