Létezik még ilyesmi kapcsolat?

Szia kérdező:)

Mi is így voltunk

Jajj bocsi veletlenul elkuldtem az elejét...

szóval mi is igy voltunk az elején kb. a kapcsolatunk első évében...miközben tudtam, hogy Ő az igazi folyton veszekedtünk, ő borzasztó makacs, nekem meg elveim vannak...kb 1oo szor vágtam a fejéhez, hogy szakítsunk "mert mostaztán tényleg betelt a pohár" de ahogy kimondtam már görbült lefele a szám, hogy nem is gondoltam, komolyan, felejtsük el az egészet...ő néha végtelenségig komolytalan én pedig néha végtelenségig komoly vagyok...ő néha végtelenségig felszabadult engem pedig nogatni kell...sokat köszönhetek neki e téren is...utóbbi években felfejlődtünk annyira hogy egy egbekiáltó veszekedés után is nagy szeretettel tudok közeledni hozzá (illetve közeledni tudunk egymáshoz) mintha mi sem történt volna...DE azért határokon belül játszunk, nincsen megcsalás (ezt én nagyon komolyan veszem és ő is, ebben egyetertünk:P) és nincsen ordibálás közben "anyjap.csázás" azért mégsem állatok vagyunk...erre is allergiás vagyok...egyszer előfordult azóta vigyáz a szájára...

életcéljaink passzolnak...sajnos most elválaszt a távolság fél éve de még birjuk erős a bizalmunk és a szeretetünk...:)

Üdv

Hát a mi kapcsolatunk is ilyen a férjemmel, a kezdetektől vitázunk, civakodunk, mégis én is így voltam vele, hogy imádom és hozzámentem. Majd ezek után már nem csak civakodások lettek, hanem igazi veszekedések és jöttek a hazudozások és a nem fogadom el a te véleményedet dolgok. Vagyis ő akarta a saját akaratát rám kényszeríteni. Babát is szerettünk volna nagyon és lett is, aminek örülünk, én imádtam terhes lenni, de a férjem ahogy nőtt a pocakom egyre távolodott tőlem, átalakult a kapcsolatunk. Eltaszított kicsit magától, szülésnél jelen volt, majd a babától is távolságot tartott, pedig nagyon büszke volt, hogy apa lett. És rengeteg gondunk lett, nem tudtunk semmit megbeszélni, nem voltak kompromisszumok és most válunk. Régen jókat nevettünk a vitáinkon, na mára már véresen komolyak és bántóak, sőt a résemről már a szerelelm is elmúlt, ő még szeret, de a gyereket féltem, nem jó az ha állandó a vihar és a feszültség.

Szerintem egy nyugodt kapcsolat mindenképpen jobb. Mi már 8 éve gyűrjük egymást és most van a vége, hamarabb kellett volna kilépni ebből, még a kicsi előtt, de szerelmesek voltunk és azt hittük, majd minden akadályt legyőz a szerelmünk, csak ez nem így történt.

Újfent szia!

A kisfiunk születésével nem változott a kapcsolatunk semmit. Azóta is más a világszemléletünk. Mi még abban sem értettünk egyet, hogy milyen esküvőnk legyen, így nem házasodtunk össze. A baba nevén szinte az utolsó percig keményen vitatkoztunk.

Tehát a kapcsolatunk nem változott, de az biztos, hogy a gyerek még jobban összekovácsolt minket. Mi így vagyunk egy csapat. Kiegészítjük egymást. És reméljük, hogy lesz még gyümölcse a szerelmünknek.

Nem hiszem, hogy attól működőképes egy kapcsolat, hogy a felek mindig, mindenben egyetértenek.

Én ismeretlenül is drukkolok Nektek!

15 éve vagyunk házasok,csak ritkán veszekedtünk,akkor is hamar kibékülünk.

Neked kell tudni hogy képes vagy e 30.40 évig élni vele.