Ért már nagy pénzügyi veszteség? Hogyan kezelted?

Én asszem jól kezeltem. Talpon vagyok most is.

(-18 milla "be nem tervezett kiadás".)

Megrendített, de ki nem ütött. Van ennél rosszabb is az életben.

Csináltam egy vállalkozást, alkalmazottként felvettem két munkanélküli, de hozzáértő "barátomat".

Fizettem utánuk minden járulékot, nekik rendbejött az életük, nekem 5.5,- Millió minusz.

Tudod, úgy vagyok vele, hogy ennél nagyobb baj ne történjen velem.

Sok-sok millió veszteség, 3 évi munkám volt benne, soha nem fogom megkapni.

Dühöngtem egy-két napig, aztán csináltam mindent tovább.

Attól, hogy kesergek semmi nem lesz jobb és a pénzt sem kapom meg tőle. Az élet pedig rövid és túl szép ahhoz, hogy ilyennel elrontsam.

Nem kiütődni hogyan kell???

Fúúú... ezt majdnem olyan nehéz elmondani, mint megcsinálni volt.

- Először is arra kell koncentrálni, ami megy. Nem azon görcsölni, ami nem.

- Azok a "barátok", akik nem segítenek, úgy is elhúznak maguktól amikor bajban vagy, a maradékra rá lehet támaszkodni nyugodtan.

- Az egészet próbáld felfogni úgy, hogy ez nem egy katasztrófa, hanem egy új "lecke" az élettől, amiből van mit tanulni, ami nélkül kevésbé értékes lenne az életed. (És tényleg! Közvetlenül ez előtt annyira rendben mentek a dolgaim, hogy majdnem belehaltam. Ez most fura lehet, de így volt. Azóta több a "gond" meg a "baj", de több az izgalom is, kevesebb az időm unatkozni.)

Sajnos nem könnyű. Lehet rajta bosszankodni, hetekig, hónapokig siránkozni, és azon gondolkozni, mi lett volna ha...

De az élet megy tovább, amin nem tudsz változtatni, azon kár keseregni. Mindig azt kell nézni, hogy az adott helyzetből ki tudd hozni a legjobbat. Sajnos az élet küzdelmek sorozata, míg elérjük az általunk kívánt célt. És ott jövünk rá, hogy nem a cél a fontos, hanem az út, amin odajutottunk. Mindenkinek megvan a maga keresztje. Mindenkire magára szabva, még pont akkora, amekkorát elbír.