Az anyósom nem tudja fenntartani a házat, mi viszont nem szeretnénk vele élni. Mi lehet a megoldás?
A párom szüleinek gyönyörű kertes háza van egy szép környéken. Nem hatalmas, puccos épület, de nem lehet minimálbérből fenntartani és megélni mellette, márpedig az anyósom ennyit keres közalkalmazottként.
Eddig ketten éltek benne, de kiderült, hogy apósom sajnos súlyos beteg, és valószínűleg már fél éve sincs hátra.
Itt pedig akaratlanul is elgondolkodtunk azon, hogy mi lesz ezek után, mert az anyósom imádja a házát, és nem akarja eladni. Megértem, mert keményen dolgoztak érte és szépen felújították... de ebből még nem lehet fenntartani.
Mi a párommal albérleten lakunk egyelőre, szeretnénk majd venni hamarosan egy kisebb lakást, aztán néhány éven belül gyermeket vállalni. Átlagosan keresünk.
Nem tudom, mit lehetne csinálni, ha anyósom nem akar elköltözni, mert én tényleg nagyon szeretem és tisztelem, de:
1. Nem tudjuk anyagilag támogatni ebben.
2. Azért mégsem szeretnék vele élni. Az ő háza, ő szabályai, akármilyen kedves, sosem lenne az én otthonom és sosem érezném igazán felszabadultnak magam.
3. Ha ő költözne egy kis lakásba, mi meg a nagy házba, akkor sem érezném jól magam, hogy "kitúrom" a házból, amit annyira szeret.
Mit gondoltok, mire készüljünk vagy hogyan tervezzünk...?
Azért mi sem keresünk 300 ezret, és őszintén szólva nem akarok havi 50-60 ezret kiadni arra, hogy anyósom egy háromszobás lakásban éljen egyedül. Ahogy írtam, mi is szeretnénk saját házat és gyerekeket a közeli jövőben, akkor meg végképp nem fogjuk tudni már ezt finanszírozni, főleg nem akkor, ha már nyugdíjba is megy.
A rezsin pl. nem nagyon lehet spórolni, mert padlófűtés van az egész lakásban, szóval megoldhatatlan, hogy csak az egyik helyiséget fűtse. Albérlőt biztosan nem fogadna.
Az ötlet, hogy esetleg elcseréljük a házat, igazából onnan jött, hogy amennyire ismerem, ezt talán ő maga vetné fel. De azt is tudom, hogy nem szívesen tenné, mert mindig úgy tervezte, hogy ebben a házban fog élni haláláig és tényleg nagyon szereti.
A "valószínűleg már fél éve sincs" lehet több év is (saját tapasztalat)
Az is lehet, hogy anyósod talál valakit akivel összeköltözik (a szomszédasszony 58 éves volt amikor meghalt a férje. Nem egész 1 év múlva hozzáköltözött a mostani élettársa, pedig a férj életében nem volt intim kapcsolat közöttük, csak egyszerűen ismerték egymást a faluból)
Vagy eltartási szerződést köt valakivel aki besegít neki fenntartani a házát a házáért cserébe.
"Mit gondoltok, mire készüljünk vagy hogyan tervezzünk...?"
Sehogy ha elvárod, hogy az anyós ne szóljon a ti életetekbe, akkor te is tegyétek ezt meg neki.
Számtalan lehetősé van, hogy nélkületek is megoldja pl plusz munka, új élettárs, albérlő, eltartási szerződés stb.
PL. az, hogy a saját életeddel törődsz, nem anyóséval.
Elég durva az, hogy após még él, és te már azt számolgatod, hogy ugyan mennyi ideje is lehet hátra és mi lesz a házzal...én a férjed helyében meggondolnám azt a gyerekcsinálást és a veled való további együttélést is.
Egyébként pedig após halála aután anyósod nyugodtan férjhez is mehet újra, és máris fenn tudja tartani a házát. És őszintén szólva, szívből kívánom is neki. Ha nekem ilyen önző, pénzéhes, számító dög menyem lenne, mint te Kérdező, rövid úton kitekerném a nyakát, biztos, ami biztos alapon.
Már ne haragudjatok, de tudjátok ti egyáltalán értelmezni ezt a kérdést?
Az miért lenne jobb, ha a szőnyeg alá sepernénk a problémát, és majd akkor kezdenénk el rajta gondolkodni, amikor már a nyakunkon van a dolog? Senki nem számolja apósom napjait, egyszerűen az a nagy büdös tény, hogy valószínűleg még idén eltávozik közülünk, és akkor az anyósom ott áll majd egy házzal, aminek csak a rezsije 100 ezer forint, ő pedig keres hetvenet.
Én felvázoltam az általam lehetségesnek vált változatokat mert ilyen, hogy bérlőt fogad meg plusz munkát vállal, 100% hogy nem lesz), ti meg nekem támadtok, hogy pénzéhes vagyok.
Magyarul mindenre válaszoltatok, csak a kérdésre nem.
Akkor majd köt valakivel eltartási szerződést és haláláig az támogatja lakásért cserébe, ennyi.
Neked nincs jogod foglalkozni vele, mert az ő magán ügye és igen gusztustalan. Azt kellene kérdezned, hogy hogy segíthetek anyósnak az após ápolásában ha nagyon beteg nem ezt.
Özvegyit is fog kapni fogd már fel, nem csak fizetése lesz.
Anyósodnak te kije vagy? Az anyja?
Komolyan nem értem, mi alapon akarsz te forgatókönyveket készíteni arra az esetre, ha apósod már nem lesz!
Ha adott estben minket az anyósom megkeresne és megkérne, hogy gondolkozzunk már vele közösen a lehetőségekről, akkor természetesen mellette állnánk. De magunktól, őt kihagyva..hát ez gusztustalan!
Szegény apósodról már ne is beszéljünk.. mit érezhetne ha tudná?!
A párodat sem értem, hogy tud az apja halálára tervezni?!
Mikor derült ki, hogy fél éve sincs hátra? Tegnap? Vagy ma délelőtt?
nekem az a tapasztalatom, hogy egy 3 szobás háznak kevesebb a rezsije mint egy 1szobás panelnek. jóval kevesebb nekünk... de ott az özvegyi nyugdíj, és eleve kevesebb lesz ugye a rezsi ha egyedül lesz, na meg majd spórol. azért nem gondolom olyan vészesnek ezt a szitut, hogy neked, a menynek már a ház eladásán kéne gondolkodnod.
nekem apósom maradt egyedül pár hónapja, szépen eléldegél a kis keresetéből és a jó nagy házát fenn tudja tartani. régebben 25fok volt náluk és dohányoztak bent nyitott ablaknál, most kimegy és csak este fűti fel 21 fokra. már ezen spórol havi 10.000.- de ez csak egy példa.
lényeg, hogy ráérsz még ezeken aggódni, biztos időben fog szólni ha bajban lesz
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!