Mit gondoltok arról, amikor két minimálbéres ember gyereket vállal?

Mindig a buta,egyszerű emberek vállalnak sok gyereket.

Ez így van

Az értelmesebb emberek a minőségre mennek.

Sajnos hiába magyarázod ezeknek az embereknek,hogy az nem luxus,hogy mondjuk 10 nadrágja legyen egy gyereknek,ne csak kettőben járjon.

Vagy,hogy ne okozzon gondot,ha a gyerek az iskola büfében megakar venni néha egy szendvicset vagy csokit.

Ismertem olyat,aki minden nap a parizeres zsemle volt a reggelije.

A minőségi élethez pénz kell.

Normális élelmiszerek,amik egészségesek,mert ugye minek élünk,ha csak a tesco gazdaságost vehetjük meg?

Attól boldogok leszünk mi?

Hát hogyne...

Mert a Nesquick kakaópor ugyanolyan,mint a tesco gazdaságos kakaópor.

Ez csak egy példa volt.

Hús,zöldség,gyümölcs.Ezek mind drága dolgok.

Ahol a szülő ezeket magának sem tudja megvenni rendszeresen az minek vállal gyereket?

Mert azt hiszi a gyerek is olyan igénytelen lesz,mint ő.Ez az igazság.

Szerintem el lehetne küldeni pszichológushoz gyerekeket,és ő biztos megmondaná,hogy melyik a kiegyensúlyozottabb.

A szeretet nem indok semmire,én úgy gondolom, a szeretetnek alapnak kell lennie.

A szeretet pedig tettekben nyilvánul meg,nem szavakban.

Az pedig örök törvény,hogy az ember mindig a környezetében lévőkhöz hasonlítja magát.

Látja,ő hol helyezkedik el.

Kisebbségi komplexus,ezek eredményeképpen mentális betegségek.

Főleg egy gyereknél.

Felnőttkorra lehet valamennyire mérséklődik az emberben ez,de a gyerekkor nyomai mindig megmaradnak.

A kérdező kérdésére válaszolva,a még "belefér kategória".Anyukám mély szegénységből jött,apu középrétegű családbó.100km-re költöztek a családtól,ergo semmi segítségre nem számíthattak.De élelmesek voltak és tudtak venni egy picike házat.Csak hogy megemlítsem anyu 17 évesen szülte a nővéremet apukám akkor volt 19 éves,hozzáteszem 3 vagyunk testvérek.Mindig volt mit ennünk,mindig volt mi a fa alatt.Pedig kölcsönös volt a ház tehát saját maguk albérlői voltak,mint a mai világban oly sokan. Rengeteget dolgoztak és mi is velük együtt,voltak jobb napok voltak rosszabbak.Sosem neveltek álomvilágban,azt mondták ha akarsz valamit, tenni kell érte és nem siratni magadat.Én általában mindig a nővéreim ruháit hordtam,de soha nem vetetem a szemükre hogy miért nem voltak körültekintőek amikor gyereket vállaltak. Sőt mérhetetlen nagy tisztelet van feléjük,mert felneveltek 3 gyereket,kitanítottak minket mindegyikünknek szakmája van.

A semmiről kezdtük mind a hárman,de most mindegyikünk a saját házában él,és nem mentünk férjhez gazdag emberhez!

A helyedbe megszeretgetném őket,mert biztos most is azon vannak hogy neked jobb legyen!

Utolsó!

Túl mézes ez a történet.

Én nem nagyon örülök neki, hoyg felelőtlenül vállalnak gyereket. Már így is épp elég rézbőrű futkos az utcákon, akiket mind az adómból tartanak el, nincs szükség még több segílykésre.

Az én adóm havi 140 000 forint kb. Ennyi van ráírva a bérszalagra, mint havi levonás. Szóval ja, marhára nem bánnám, ha ezt a pénzt, amit kitermeltem, nem a putri kölykeire kéne költenem.