Megbántanám őket? De én menni akarok.
Kiköltöztünk külföldre a szüleimmel. Lassan másfél éve vagyunk kint. Természetesen a munkalehetőség miatt mentünk ki. Ők angol iskolába járatnak, ami nem kis pénz és tényleg mindent megtesznek, hogy nekem jó legyen. De én nem érzem jól magam. Rövid távon nevetek, meg jófejek az osztálytársaim meg minden, de hosszútávon folyamatosan szomorú vagyok. Hiányzik a legjobb barátnőm és a többiek is. Ezért most kitaláltuk a barátnőmmel, hogy év végén hazamegyek és hogy majd náluk lakom és úgy folytatom otthon a gimit. Még nem avattuk be a szülőket és még várhat is azthiszem, de nem tudom, hogy tényleg megtegyem e. Hiszen ők csak jót szeretnének.. Mit tegyek? (amúgy a barátnőm szülei simán beleegyeznének, és azthiszem apukám is könnyen venné.. de anyukám..:S)
16 éves lány vagyok
nem hiszem, hogy okos dolog lenne egy ilyen lehetőséget kihagyni egy barátnőért aki nem biztos, hogy örökre a barátnőd marad. 16 évesen ez még nem boritékolt.
ha angliában is úgy van amúgy, hogy 18 alatt a szülő rendelkezik fölötted, akkor ha nem engednek akkor maradnod kell, nem is értelek, 16évesen mennél bnődhöz ott laknál ott ennél meg minden? gyerek vagy még. maradj a fenekeden szerintem.
Örülj a lehetőségnek, és annak is, hogy szüleid ennyit megtesznek érted.
A mai világban fontos a nyelvtudás, ott kint hamar anyanyelvi szintre fejlesztheted a nyelvtudásod, ennek örülj és élj ezzel a lehetőséggel, késöbb majd rájössz hogy ez nagy előny lesz számodra. Gyere haza nyáron, illetve szünetekben és ha befejezted a gimit utána dönthetsz de azt ne felejsd el hogy kint több eséllyen indulsz.
Dönteni senki nem dönthet helyetted, elmondtam mit gondolok a döntés a tiéd:)
Sok sikert a további életben!
Én értem, honvágy, barátok, régi élet stb...
Szerintem nagyon fontos, hogy mondd el a szüleidnek ezt a problémádat!
Én sem hiszem, hogy itthon minden szuper lesz, ha visszajössz, de érthető, ha így érzel mégis. Ha szüleidnek tényleg fontos, hogy ne csak egzisztenciálisan, jövőbe gondolkodva legyen jó neked, hanem most a jelenben és a lelkedben is, akkor meg fogják érteni! Segíteniük kell, hogy ott, ahol vagy találj magadnak olyan közeget, ahol feltétlenül jól érzed magad, kötelezettségek, tanulás..stb. nélkül. Keresni kell egy olyan helyet/csoportot, ahol kialakulhat ott is a kötődésed. Beszélj velük szerintem, mondd el, hogy nagyon hiányzik valami!
Ez nem olyan egyszerű,ahogy gyerekfejjel kitaláltátok.A szüleid felelősek érted,amíg nem vagy nagykorú.Hogyan tudnák ellenőrizni a tanulmányaidat,kikkel barátkozol,hogyan öltözködsz stb.A barátnőd szülei sem tartanának el ingyen,azért a szüleidnek fizetni kellene stb.Hozzá kellene szoknod egy idegen család szokásaihoz,életviteléhez is.
Az iskolában is gondjaid lennének,mert az angol oktatás és tananyag nagyban különbözik egymástól.
Ha itt élnél,akkor a szüleid hiányoznának majd.
Tartsd a kapcsolatot a barátnőddel neten,telefonon skypon.Ha lehet,gyere a szünetekben haza,és akkor nem lesz olyan honvágyad.
Az első nem jól tudja.Angliában 16 évig van tankötelesség.
Ha 16 év után rendesen dolgozhat az ember.Kérdezőnek.Mi is Angliában élünk,és a fiam 17 éves.Amikor 15 évesen kijött,ő sem érezte jól magát,nehezen illeszkedett be,és neki is hiányoztak az otthoni barátai,az otthoni élete..A fiam nem is akart kijönni,de elmagyaráztuk neki,hogy a jövőjét nézve a lehető legjobb lehetőséget adjuk meg neki..Sok fiatal örömmel cserélne a fiammal és veled is..Adj egy kis időt magadnak,és hidd el nemsokára jól fogod magad érezni...2 év után már a fiam is belátja,hogy csak jót akarunk neki,ahogy neked a szüleid...
Megmondom őszintén,ha 2 éve a fiam elém állt volna,hogy hazamenne,és az apjával szeretne élni,fájt volna nagyon,és nem biztos,hogy engedtem volna..Hisz miatta mentünk egy idegen országban,hogy jobb jövője legyen.Hidd el a szüleid is sok mindenről lemondtak(munkahely,barátok,kollégák),csak ti gyerekek ezt nem veszitek észre..Meg gondolj bele,hogy mi felnőttek is minden nap megvívjuk a napunkat egy olyan helyen ahol nem vagyunk mások csak bevándorlók.Ugye nem panaszkodnak a szüleid neked,hogy nekik sem könnyű? Bármit teszel azért gondolj arra is,hogy ők is áldozatokat hoznak...
Próbálj áthidaló megoldást találni. Ha a barátnődék szülei tényleg annyira szívesen látnának, szervezzetek meg elsőre egy nyári vakációt velük. Ez jó lenne némi honvágy csillapításra, és kipróbálhatnád, hogy tényleg olyan jó csere-e egy idegen ország és a saját családod helyett, egy idegen család a saját országodban.
Szerintem hamar rájönnél, hogy nem igazán...
Ha jól értem, a kiköltözésetek nem végleges, tehát nem érdemes magadban azt az érzést erősítened, hogy örökös hiányérzetre és szomorúságra vagy kárhoztatva. Ez egy helyzet, amihez alkalmazkodsz majd, csak egy kicsit akarni kell. Ahogy csökkennek a nyelvi nehézségeid, úgy leszel egyre felszabadultabb a lehetséges új barátokkal. Az itthoniakat sem kell elfelejteni; ma már technikailag igazán könnyű megoldani a naprakész kapcsolat tartást. Próbáld meg a hátrányok helyett az új élethelyzeted előnyeit hangsúlyozni, akkor elviselni is könnyebb lesz.
Amúgy ez a "pótcsalád" megoldás gyerekes csacsiság. Nem hiszem, hogy létezne épeszű szülő, aki ebbe beleegyezne, főleg úgy, hogy semmi komoly oka nincs rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!