A mai világban, szülöi segitség nélkül mi a jellemzö, hány éves korra lesz az embernek saját háza? Vagy inkább az a jellemzö hogy nem ház hanem lakás?

Ha a saját példámat veszem alapul (23 és 25 éves házaspár vagyunk), nagyjából kijelenthetem, hogy soha. Egészen addig nem, míg meg nem örököljük valamelyik szülő lakását...

A mai világban, mikor a húsz éves lakástörlesztés is havi 80 000 forintokat elvisz, még ha mindketten keresünk is 200 000 forintot havonta (amire esélyünk sincs), akkor is ötvenévesek leszünk, mire azt mondhatjuk, hogy egy terheletlen ingatlan van a tulajdonunkban. Átlagos magyar fizetésből mindenfajta szülői támogatás nélkül ki lehet jelenteni, hogy nincs esélyed saját lakásra sem, nemhogy házra... Kivéve, ha beéred egy lerobbant putrival a cigánytelepen.

Attól függ hol akarsz élni.

Ha csak a fővárosban tudsz gondolkodni, lehet, hogy soha.

De vannak kicsi faluk, ott is élnek emberek, ott is lehet munkát találni, esetleg utazni kell érte.

Ilyen kicsi falukban sokkal olcsóbbak a házak és hidd el, ennek az életnek is megvannak az előnyei.

2007ben, fészekrakó programban vettünk használt (lelakott) panellakást Budapesten, és albérlet mellet hét év alatt szedtük össze a szükséges 10%os önrészt. (én akkor 34 a párom 30 éves volt, és az össz nettó keresetünk 180ezer volt)

A havi törlesztő részlet pont annyi volt, mint előtte a havi albérleti díj, ezért a kiadásaink nem változtak.

Apránként újítottuk fel a lakást, első évben a szoba, aztán következőben a fürdőszoba…stb

Aztán ebben az évben elváltunk, a lakást meg akarta tartani egyikőnk, de a törlesztő részlet közben a 40%all több lett. Eladtuk, a bank visszakapta a pénzét, és megint van az albérlet.

Csoda, lottó nyeremény, vagy örökség útján talán egyszer megint lesz saját. De, való igaz, hogy kis falvakban, szőlőhegyeken, lehet találni 2 – 3millióért takaros kis jól karban tartott házikókat. Csak ott meg nincsen semmi munka, és bejárás elvinné a havi fizetést.

Most láttam meg a kérdést, mert nézegettem.

Én egy 15.000 ezres városban lakom, nálunk is van 3-4 millióért kis takaros parasztház. És bár munka kevés, de azért akad.

És a megyeszékhely vonattal fél óra, a vonat óránként jár.

Van még kb négy kicsivel nagyobb, vagy jobb munkaerőpiaci helyzetű város is a környéken. Bár az igaz, hogy a fizetések alacsonyabbak, mint a többi megyébe.

Van egy cég a megyeszékhelyen, ahol mindig van felvétel, mert nagy a mozgás.

Bár fárasztó mert három műszakos, ezért hagyják ott sokan, de van éjjszakai pótlék, meg ilyenek. És ha az ember jól dolgozik, kb 10.000 Ft plussz teljesítménybér.

Utiköltséget állja a cég. Így már talán lehet kezdeni valamit.

Bár szülői segítség nélkül, szerintem 7-10 év ehhez is kell.

Attól is függ, milyen foglalkozása van az embernek, és milyen fizetőképes a munkahelye! (Nem mindegy, hogy havi nettó 200.000,- forintos fizuja van, vagy havi nettó 90.000,- forint.)

Ja! És az is döntő, hogy mennyi az esélye a hosszútávú állásmegőrzésre.(3-5 év, vagy pedig 10-15 év)

Jellemző, hogy két jól kereső fiatal, akiknek összesen 300.000,-Ft -os nettó jövedelmük van, azok egy 36.000.000,- Ft-os házat 20 év alatt tudnak kifizetni, mert havi 150.000,-Ft kell minimum a számlák, és egyéb kiadások biztosításához.

Azon is el kell gondolkozni, hogy a pár szeretne-e gyermeket?!

Nem ijesztgetés, de 20.000,-Ft-ot havonta külön kell tenni a kicsire!

Arról még nem is beszéltem, hogy váratlan eseményeket nem lehet megúszni, az jön!

Lakást mát 10.000.000,-Ft-ért lehet venni, így saját tehermentes lakása akár 40-45 éves korára is lehet az embernek, 14 év alatt, ha csak egyedül tervezi. Párban ez az idő feleződik 7 évre. :)

"Attól függ hol akarsz élni.

Ha csak a fővárosban tudsz gondolkodni, lehet, hogy soha."

Pontosabban attól függ, hol tudsz élni.

Utálok a fővárosban élni, de mivel otthon meguntam hogy 4 év alatt esélyem sem volt munkát kapni vidéki megyeszékhelyen, ezért nem nagyon volt más választásom.

Vagy az egy szem szülőm tart el amíg él, után fölélem ami van és mehetek a híd alá hajléktalannak, vagy Bp-re költözök a munka miatt.