Kiköltöznél ilyen esetben Németországba?

Ha nem lenne a gyerek vagy kisebb lenne, akkor mennék.

Mert neki az oktatás németül menne. Ha nem érti, akkor nem sokat ér.

Esetleg Burgenland vagy egyéb magyar lakta vidék jó lenne.

Első: szerintem a nyelv lenne a legkisebb gond,mert aki kiskorában kimegy egy országba,az hamar megtanulja,mert kb. ráragad.

Van ismerősöm is,akit példának tudnék mondani (Ukrajnából jött Magyarországra kiskorában,de mégis megtanulta a nyelvet.)

Meg a gyerek így kétnyelvű lesz olyan értelemben,hogy egyik nyelvet otthon (magyar),másik suliban használja (német).Ez még előnyös is szerintem,nemhogy akadály lenne.

Ezt még véletlenül sem kötekedésnek írtam,csak saját véleménynek.

A kérdezőnek:a nyelvet tényleg nem ártana tudni valamilyen szinten.De a kisfiatokkal persze csak magyarul kéne beszélni otthon,hisz nektek az az anyanyelvetek.

De én ajánlanám,hogy valamennyire tanuljatok meg németül.Ha valaki munkát akar kint vállalni,az a biztos ha megtanul.(Még akkor is,ha esetleg beszéltek más idegen nyelvet.)

Mellesleg: mit dolgoznál ott?Mert azt is érdemes tudni.Hogy vajon mennyire tudnál ott elhelyezkedni.Bár ha az élettársadnak van ott munkája,akkor nem lenne olyan rossz a helyzet.Előbb-utóbb gondolom te is találnál munkát.

1-es vagyok.

Igen. Abban igazatok van, hogy a gyerek viszonlag hamar megtanulná a nyelvet. De a kérdezőnek viszont nem ártana egy alap nyelvtudás. Legalább a hivatalos ügyek miatt.

1-es,ebben egyetértek.

Hármas vagyok.

1. Hegesztő... nem heGGesztő.

2. Mennyit keres? Itt kint egy 3 szobás albérlet egy kis faluban kb. 700 rezsistül, városban csak a bérletije ennyi gyakran.

3. Az élettársad hogy hegeszt idekinn, ha nem beszéli a nyelvet? Közvetítővel van kint munkásszállón? Mert fordító nélkül még sajnos takarítani sem igen veszik fel azt, aki nem beszéli a nyelvet legalább alapfokon.

4. A kisfiatok 1 év alatt jól megtanulná a nyelvet, neki a környezet mindenképp jobb lenne, mint Magyarország. De a fő kérdés inkább az, hogy a párod keres-e annyit, hogy benneteket eltartson? Itt nem csak az albérlet, rezsi drágább, de némileg az élelmiszer is, valamint a közlekedés szinte elképzelhetetlen autó nélkül (a tömegközlekedés városok között nem jó, ráadásul 100 km-re 25 eur egy útra a vonatjegy, autóval pedig a feléből megvan oda-vissza); a szolgáltatások is drágák (fodrász 70-150 eur pl. a szórakozásról ne is beszéljünk).

Ha a menés mellet döntenél, akkor azonnal állj neki tanulni a nyelvet, de sürgősen, és kezdj megbarátkozni a tudattal, hogy maximum konyhai kisegítő/takarítónő/gyári szalagmunkásnak vesznek fel.

Itt akkor sok vesztenivalód nincs....

Neki ott a munkája, neked itt sem, ott sem lesz.

Albérlet itt is, ott is...

Innentől kezdve nem kérdés, hogy mennék. Ha saját lakást, jó állást kéne feladni, akkor meggondolandó, de a te esetedben viszont tök mindegy, de legalább együtt lesztek.

A gyereknek pedig a legkönnyebb lesz. Kiköltöző barátok és saját tapasztalat alapján megjósolhatom, hogy mire te eljutsz oda, hogy őőőőőő vasz iszt.... öööö izé...., addigra a gyerek vígan csacsog az új barátaival a játszótéren.

Mondjuk én beszéltem annak az országnak a nyelvét ahová jöttünk a gyerekek pedig nem, de 5 hónap után eljutottunk oda, hogy a gyerek megtudta csinálni a nyelvtan háziját, míg én fejvakarva néztem a feladatot, hogy most mi van?

És ők nagyobbak, minél nagyobb a gyerek, annál nehezebb a felzárkózás, annál többet kell pótolni - míg egy gyereknek, aki együtt kezdi a sulit a helyiekkel és együtt veszi velük a számokat egytől, sokkal könnyebb.

Ráadásul a külföldi sulikban nem ritka az olyan gyerek, aki nem beszéli a nyelvet, az enyémeket egyből beosztották a felzárkóztatóra és a tanáruk is tudta, hogy mit kell tenni az ilyen gyerekekkel, hogyan kösse le őket, mi az ami elvárható.