Segítene valaki megérteni ezt a "logikát"?

Az apám képtelen beosztani a pénzt ,így mindig huszadika,huszonötödike körül minden elfogy.

Rendszeresen jár kocsmába, de még nem "érdemelte" ki az alkoholista megnevezést, de közel jár hozzá.

Eleve nincs érzéke a pénzhez, s bár nem tudom mennyit költ italra, de a havi (minimum) 30 ezer reálisnak tűnik.

Aztán rájön,hogy jaj nincs mit enni és akkor jön a siránkozás, majd gondolkozni kezd,hogy melyik szomszédtól nem szégyell még pénzt kérni.

De nem tudom megérteni, amikor beült a kocsmába és iszik, nem gondol arra hogy emiatt nincs pénz,emiatt kell szégyenkeznie és emiatt nincs mit ennie a családjának mert ő italozgat?!

Én inkább éheznék minthogy kölcsön kérjek bárkitől is, meg elve nem járnék inni sem, de ez más téma.

Szóval azt nem tudom megérteni,hogy mikor egy ilyen embere vedeli a sört nem gondol bele,hogy nem kéne, és emiatt tartok ott ahol?

Több napot is kibír ital nélkül, de ha teheti iszik, ezért nem mondom hogy alkoholista.

Amikor nem iszik akkor általában vezet, vagy dolgozik és tisztában van vele,hogy milyen következményekkel járna ha inna, ezért sem nevezném alkoholfüggőnek, hiszen tud rá nemet mondani, de mégsem teszi akkor amikor a családjáról van szó.

Ezért nem értem meg,hogy ha iszok és vezetek megbüntet a rendőr/ha iszok akkor nem lesz enni való a családomnak, de nem baj.De miért nem baj?!Szerintetek?