Hagyatéki tárgyaláson mit kell tennem, hogy ne én örököljek, hanem valamelyik testvérem?

Most komolyan, már ketten is TÖBBSZÖR leírtuk, hogy lemondás hagyatéki tárgyaláson NINCSEN!

Ezt tényleg ennyire nehéz felfogni, emberek?

Oké, hogy nem tudod, de nem is olvasod a válaszokat? Csak mert párszor leírtuk már...

Lemondani az örökhagyó életében lehet, egy vele kötött szerződéssel, visszterhesen vagy ingyenesen.

A hagyaték megnyílását követően pedig visszautasítani lehet, ilyenkor a te helyettes örökösöd lép be. Ez akkor tud esetleg gondot okozni, hogy a végén eljuttok egy kiskorú örökösig, akinek a visszautasításához gyámhatósági engedélyre van szükség.

(Míg a lemondásnál ilyen probléma persze fel sem merülhet.)

De még egyszer már nem fogom ezt leírni...

Hú, bocsi, én nem néztem, írták -e már, de

a visszautasítás meg a lemondás között is van valami különbség, nem tudom, mennyire lényeges, és nem is tudom, mi a különbség, de van közöttük!!

Csak ezt szerettem volna megosztani.

Szia!

Ha még nem késő, olvasd ezt végig:

"Az örökséget visszautasítani a örökhagyó halála után lehet, az örökös egyoldalú nyilatkozatával. A visszautasítás a visszautasító leszármazóira nem terjed ki, tehát az örökhagyó unokája még örökölhet. A visszautasítás azt jelenti, hogy a visszautasító nem kíván örökölni, mintegy kiesik az öröklésből. Gondoljunk például arra az esetre, amikor a hagyaték tárgyai kizárólag termőföldek, többen vagyunk örökösök, és rajtunk kívül mindenki földműveléssel foglalkozik. Részünkről életszerűtlen lenne az öröklés, azt tehát visszautasítással háríthatjuk el. Visszautasítani általában csak az egész hagyatékot lehet. Öröklési illeték megfizetésének nincs helye (visszautasítani ellenérték fejében nem lehet), hiszen az örökös nem szerez vagyont.

- Átengedés

Az örökösnek a hagyatéki tárgyaláson módja van rendelkezni a rá eső örökségről vagy annak egy részéről - ezt nevezzük átengedésnek, mely illetékjogi fogalom, a polgári törvénykönyvben ilyen formában nem található meg. Az illetékjog szerint átengedni lehet ingyenesen és visszterhesen, de csak más örökösnek, tehát olyan személynek, aki az örökhagyónak törvény szerint vagy végrendelet alapján egyébként is örököse. Ingyenes átengedés esetén az eljáró közjegyző ajándék jogcímén adja át az átengedett vagyontárgyat, a megszerző más örökös fizet egyedül öröklési illetéket, de úgy, mintha közvetlenül az örökhagyótól örökölt volna. Visszterhes átengedés esetén a jogcím vétel, az átengedő terhére öröklési, a vagyont megszerző terhére visszterhes vagyonátruházási illeték állapítandó meg. A visszautasítás és az átengedés közötti különbséget az adja, hogy míg a visszautasításnál a visszautasító helyébe leszármazói lépnek, addig az átengedés meghatározott más örökös javára történik. Ha például valamilyen okból nem tudtuk az örökhagyó életében lerendezni a lemondást, tehát már csak a hagyaték megnyílta után van módunk testvérünknek kompenzációt adni a korábbi ajándék miatt, átengedéssel - amennyiben ingyenesen tesszük - illetékfizetési kötelezettség nélkül - állíthatjuk helyre a nyilvánvalóan a szüleink által is megkívánt igazságos állapotot.

Valamennyi példánk alkalmazására egyébként nagyszülői hagyatéknál is lehetőség van. "