Rászóltam a férjemre, és halálosan megsértődött. Ez megy már kb.20 éve, de most lett elegem. Lehet, hogy én vagyok a hibás, de ideje lenne elköltözni?

Te szegény, épp ideje volt lépned. Szerintem neki sokkal jobban fogsz hiányozni, mint ő neked.

Hagyd el inkább. Az a csoda, hogy eddig bírta a hisztidet. Nem értem: ha tudtad, hogy nem a legügyesebb, miért bíztad rá a húst? Szerintem nem érdemelte meg a kiosztást. Az viszont hiba, hogy bedurcizik,ki kellene állnia magáért! Én is sokszor elrontok dolgokat, és nem hagyom magam kiröhögni, visszapirítok. Én ilyen vagyok, ha szeret, elfogad. A te férjed jobbat érdemel.

És egyedül el fogod magad tudni tartani kérdező, írod hogy nincs munkád most.. :( Vagy ez a része megoldott? Amúgy ez jó ötlet, egy kis különélés majd rádöbbenti mit (kit) veszíthet.

Nem vagyok vállás párti. De olyan sok sérelem van benned, hogy ez már a Te hátralevő életed rovására megy. Én is megjártam ezt. De a 15 év probálkozás vége válás lett. Most jobb. (47férfi)

Jézusom. 8 perc, addig igazán várhatott volna a kaja, és ha tudod, hogy béna, akkor ne bízd rá. Ha meg nem ez a valódi gond (mert gondolom nem), akkor ne írd ezt...

Mi a helyzet azóta?

Na jó akkor most utólag is válaszolok neked még a hat évvel ezelőtt kiírt kérdésedre is, ha nem haragszol. Tudod kicsikém már akkor a legelején ki kellett volna lépned a kapcsolatból, ha nem tudtad elfogadni a hibáival együtt. Ja hogy húsz év alatt sem változott semmi akkor bizonyára a leges legelején is tudhattad volna, hogy még a húsz év sem elég arra, hogy megváltozzon. Tehát ha akkor tudtad, és hozzámentél akkor most nem is értem, hogy mit kell ezen hisztériázni azon a nyolc percen, meg hogy most telt be a pohár ha meg tudtad, hogy két balkezes a fickó tehát nem is értem, hogy mit kell ezen méltatlankodni, hogy ő azalatt a húsz év alatt sem változott. Na akkor kellett volna eldöntened, hogy abba fogsz beleszeretni, akit saját magad izlésére fogsz formálni, megváltoztatni, vagy pedig abba az emberbe szeretsz bele, aki önmaga a saját tudatának, és a valódi önmagának is és cselekedeteinek ura. Tehát ezzel azt akarom mondani utólagosan is, hogy döntsd el, hogy most azt az embert szereded, akinek van saját akarata, és személyisége vagy pedig azt, akit a saját izlésedre formáltál. Viszont ha elfogadtad úgy ahogy van, akkor most már utólag felesleges ezen méltatlankodni, hogy nem olyan lett, mint amilyennek anno elképzelted. Ja hogy te meg bementél a szobádba, ő meg sajátjába, mert ő meg megsértődött? Bocs nem is tudtam, hogy a házasságban, élettársi kapcsolatban, vagy párkapcsolatban élőknek külön szobájuk van főleg úgy, hogy már össze vannak költözve, vagy netán házasodva na ez már a vicc tárgya lenne végképp.