Nem túlzás ill. durva egy kicsit?

Nem igazán értem a szüleid segítsége miben más mint az összes többi bevétel. Ha ők nem adnának, akkor azt meg kellene vennetek. Tehát a felét neki kellene fizetni.

Másrészről, ha én valakivel együtt képzelem el az életemet, akkor nincs enyém-tiéd. Nálunk szinte a kezdetektől közös kassza van. Ez nem jelenti azt, hogy nincs egy kis "zsebpénz", amivel mindenki saját belátása szerint gazdálkodik.

Én nem tudnék így együttélni azzal, akivel össze akarom kötni az életem.

A férjem előtt viszont egy évig éltem együtt az előző barátommal, vele minden felezve volt, sosem voltunk közös kasszán. Nem akartam vele annyira komoly kapcsolatot, hogy közös legyen a pénz is, tulajdonképpen már tudtam, hogy nem ő az, akivel le akarok élni egy életet.

A férjemmel viszont sosem voltunk külön, már az elejétől amolyan ami az enyém, az a tiéd is alapon ment minden, természetes volt az első pillanattól.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ő nem tervez közös jövőt veled, de le kellene ülni vele megbeszélni, hogy hogyan gondolja ezt így, ha házasok lesztek, akkor is centizni akar?

én nem értem mi itt a probléma

Nálunk is felezünk és tökéletesen működik

Hónap elején összerakjuk egy összegbe a havi várható kiadásokat, nagyjából tudjuk mennyi lesz a havi rezsi+lakbér

illetve lemegyünk a havi nagy bevásárlásra

Ezt az egészet pedig megfelezzük

A hónap maradék részében pedig felesben fizetjük a bevásárlást.

A közös bankszámlás megoldást nem egyszer láttam bedőlni már ismerőseim között, amikor a férfi egy idő után elkezdte hánytorgatni hogy minek fizeti ezt meg azt.

Szerintem ez azoknak tetsző megoldás ahol az egyik fél kevesebbet keres, és többet szeretne költeni.

Nem ezen múlik egy kapcsolat

Ha ennyire zavar nevezzetek ki egy összeget mondjuk fejenként havi 60e forintot és ebből álljátok a közös költségeiteket és ez a pénz legyen otthon és hozzáférhető mindkét fél számára.

"Szerintem ez azoknak tetsző megoldás ahol az egyik fél kevesebbet keres, és többet szeretne költeni."

Hülyeség.

Nálunk pl minimálissal,de én keresek többet.Mégis én vetettem fel a közös bankszámlát,ésszerűbb volt,miután igazából már nem néztük több tizezres tételnél sem,hogy ez nekem kell én fizetem,az neked,azt te.

A kérdezőéknél nekem az az igazán durva,hogy még a kajánál is ha valamelyikük speciálisabbat kiván meg,azt fizesse maga. (joggal nézett volna csúnyán a párom,ha amig külön kasszén voltunk,fizethetett olna többet,mert betegségből adódó speckó diétán volt,nem főzhettem akármit,rengetegbe került)