Párkapcsolat vagy az eddigi életem?
Röviden leírom, hogy ne raboljam az időtöket.
Régebben párkapcsolatra vágytam.
De amit a lányoktól kaptam később... azokat az érzéseket sajnos nem lehet pozitív jelzővel illetni.
Sok idő eltelt míg hozzászoktam ehhez, és szép fokozatosan megerősödtem lelkileg (és fizikailag), viszont nem érzem szükségességét egy párkapcsolatnak, azon okból kifolyólag, hogy nem szeretnék megint visszakerülni a régebbi állapotomba.
Hogy testileg és lelkileg is tönkre menjek újra.
Viszont az élet sajnos ironikus. Megismertem egy lányt, és kölcsönös lenne a dolog. Legalábbis úgy néz ki...
De nagyon félek egy kapcsolattól, mert attól úgy érzem instabillá válnék és könnyen sebezhetővé. (azzal, hogy kiadom magam, az érzéseimet, amivel később visszaélhetnek, bánthatnak)
Már hozzászoktam hogy nem engedek senkit sem közel magamhoz, így bántani sem tudnak lelkileg. (érzékenyebb pasi vagyok)
Hasonló esetben hogyan választanátok?
csak félek, hogy amiért eddig megdolgoztam keményen lelkileg és fizikailag (sok sok edzés) romba dől megint.
rohadt sok idő kellett hozzá, nem akarom kidobni az ablakon.
van valami köztes megoldás, hogy ne ugorjak fejest az ismeretlenbe?
Ha a bánattól megvéded magad akkor a boldogságtól is...
Én addig próbálkozok amíg megfelelőt nem találok, vagy akit találok megfelelővé nem válik.
Most nemrég találtam valakit s e folyamat megy ép.
Minnél hamarabb derül ki hogy nem megfelelő annál kevesebbet vesztesz.
Erre ép a fejesugrás a jó, saját magad teljes kiadása.
És ha azt látod visszaél vele akkor távozol.
De nem most távozol látatlanba.
Így nem lesz sok ideje sokat leszedni rólad, ha azonban olyan lányt találtál aki ezzel nem él vissza hanem cserébe ő is így megnyílik akkor ő jó esélyek neked való.
Bújj el egy barlangban, ne érjen semmi rossz dolog... De akkor jó sem lesz.
Vagy kezdj el élni, és tudd elfogadni azt, hogy az életben érhetnek negatív és pozitív dolgok is, amik fejlesztenek, tanítanak Téged.
Térj a jelenbe! Ne zárd el magad a szép szerelemtől a múltból ottragadt előítéletek miatt. A z előítéletek eltorzítják a látást. Próbáld úgy figyelni Őt - mint ha először látnád, mintha ott létesülne előtted. Amint van. Nincs helye semmilyen racionális fontolgásoknak, prekoncepcióknak. HA így nézel valakit/ valamit elképesztően szépnek látod. Nincs időd szomorkodni, hogy sebezhetővé válsz, Na és? kit érdekel - a szerelem mindent legyőz. Egy szép Rilke vers segít:
"Változz azzá, mit a lét akar.
Mit számít a legfőbb szenvedésed?
Légy borrá, ha italod fanyar."
*
Messzeségek halk barátja, érzed? -
lélegzetedre tágul a Tér.
Haranglábak homályán az ércet:
kongasd magad. Mind erőre kél,
ami emészt, ha te vagy az étek.
Változz azzá, mit a lét akar.
Mit számít a legfőbb szenvedésed?
Légy borrá, ha italod fanyar.
Légy varázs, e bőség éjjelét
hasd ma át, s mi kúsza, testet ölthet,
egymásra lel s értelme ragyog.
S ha elfeled majd e földi lét,
"Eliramlok" - mondd a néma földnek.
S szólj a fürge vízhez így: "Vagyok."
Rilke
R.M. Rilke- (Szabó Ede fordítása) egy hosszabb versciklusból van: Szonettek Orpheuszhoz / Második rész.29.
Látom a szép tündöklő haját
eszembe jut hogy nyasgem
francba a sok nyavaját
ő az én szerelmem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!