Mennyi idő alatt évül el egy gyílkosság ha a tettes letöltötte a büntetését?

Nem évül el : örréké ott lesz a tettes fejében !!

Az más kérdés ,hogy a BTK mit ír törvénybe . Szerintem ez gyilkoságtól függ : nem mindegy ,hogy hogy történt ,miként stb...

Ha letoltotte a bunteteset nincs minek elevulni...

Amugy meg: Húsz év után elévül a büntethetőség olyan bűncselekmény esetében is, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető

Egyéb bűncselekmények esetében a büntetési tétel felső határának megfelelő idő elteltével, melynek viszont legalább három évnek kell lennie.

Nem évül el a büntethetősége:

Az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945 (V.1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II.5.) ME rendelet 11. és 13.§.-ában meghatározott bűntettek

Az emberiség elleni bűncselekmények

Az emberölés súlyosabban minősülő esetei

Az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei

A terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el Az elévülés határidejének kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul. Kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér. Olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztáásval valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének. Olyan bűncselekmény esetében, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje újrakezdődik. Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, akkor a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít bele, kivéve ha azért függesztik fel, mert az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett. Ugyancsak nem számít bele az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetőleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg (kivéve a magánvádló esetében). Nem számít még bele a határidőbe a próbaidő tartama próbára bocsátás esetén, illetve ha az ügyész a vádemelést elhalasztja.

ha már letöltötte az nem évülhet el...akkor beszélünk elévülésről, amíg nem tudnak eljárást indítani ellen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, ne kapták még el

Ekkor ketyeg az az idő, amelyen belül felelősségre lehet vonni a tetteiért!

Az életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknél az elévülés 20 év, az egyéb bűncselekményeknél a büntetési tétel felső határa, de legalább 3 év.

Kérhetsz mentesítést. Automatikusan pedig 10 év múlva szűnik meg.

A mentesítés hatálya

100. § (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

(2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült.

(3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz.

A mentesítés módja

101. § Az elítélt mentesítésben részesülhet

a) a törvény erejénél fogva,

b) bírósági határozat alapján,

c) kegyelem útján.

A törvényi mentesítés

102. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés

a) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kiutasítás esetén - foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás esetén a foglalkozás vagy a járművezetés gyakorlásának joga kivételével - az ítélet jogerőre emelkedésének napján;

b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján;

c) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján;

d) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével;

e) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével;

f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a mentesítés nem áll be, illetőleg hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók.

(3)

A bírósági mentesítés

103. § (1) A bíróság a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet, kérelemre, mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől a 102. § (1) bekezdésének d), e), illetve f) pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt.

(2) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a büntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - amennyiben erre módja volt - jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet.

104. § (1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását a 89. § alapján felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes.

(2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik.

A mentesítés egységessége

105. § (1) Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetőleg nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg nem szűnt.

(2)

A kegyelmi mentesítés

106. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye.

(2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy az elítéléshez fűződő büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő.