Nőként mennyire tudnátok tolerálni, ha a párotok/férjetek napi kapcsolatban lenne a volt feleségével és a gyerekeikkel?

Olyan szinten utasítom el a családok szétválását, hogy bele sem mennék ilyen kapcsolatba. Ez túl zűrös amúgy is.

Én ha ilyen pasival ismerkednék meg, első inkább az lenne, hogy megpróbálnám összehozni a volt nejével és a gyerekeivel. Egyszerűen kitolás a gyerekekkel, ha egy szülő neveli, vagy kénytelen hozzászokni egy pótszülőhöz. Vannak esetek, hogy jól végződik, mert a pótszülő egy csuda. De a saját szülő hiánya a legtöbb embergyereknél nagy törést jelent, amit az őt nevelő szülő hajlamos nem észre venni, és a problémákat másra kenni...

Akik elválnak, azok még nem érettek, nem felnőttek, még ha biológiailag azok is. Aki úgy vállal gyereket, hogy aztán elválik, az még önmaga is egy felelőtlen gyerek!

Tehát ha egy ilyen felelőtlen gyerekkel ismerkednék meg akkor megpróbálnám észhez téríteni, és összehozni a másik gyerekkel, az ex feleségével.

Ha ez nem megy, én meg mégis beadnám a derekam, akkor is kutyakötelességnek tartanám, hogy törődjön a gyerekeivel. Tehát eleve úgy megyek bele a kapcsolatba, hogy tudom és elfogadom,hogy sokidőt nem velem, hanem a gyerekeivel fog tölteni. És ha már így belementem, akkor bíznék abban, hogy valóban csak baráti a viszony a volt feleséggel. De a vele való kapcsolódás kizárólag a gyerekek miatt történjen. Olyan pl nem elfogadható, hogy elmegy a volt feleséggel nyaralni, de a gyerekek a nagyinál...

11-es leírt mindent.

+1...