A szomszéd (49) meghalt. A felesége és a huszonéves gyerekei másnap elutaztak nyaralni Olaszországba. Mit gondoltok erről a hozzáállásról?

Nem rég vesztettem el a nagyszüleimet. Én is elutaztam pár napra, mert nem bírtam a szánalmas vigasztalásokat. A többségről tudtunk, hogy nem is ismerték igazán őket, csak azt akarták látni, mi hogy szenvedünk és csak valami szaftos témát akartak, mint te itt most.

Most majd mindenki ezen fog csámcsogni.

Csak azt nem értem, mi közöd van neked hozzájuk?

Nekem az anyukám halt meg nem rég, rá egy hétre meg elmentem nyaralni(oké, nekem be volt fizetve és számít a pénz), mert annál minden jobb volt, hogy itthon bámuljam a 4 falat meg sírjak egész nap. Arról nem is beszélve, hogy jöttek azok az öregasszonyok "részvétet nyilvánítani", akiket nem is ismertünk csak maximum látásból, de olyanok mint a dögkeselyűk. Én csak a Balatonra mentem, de sokkal jobb volt ott, néha pár percre el is tudtam vonatkoztatni attól ami történt, nem hiszem, hogy ettől rosszabb ember lennék.

23N

"Tavaly az egyik távoli (nagyon távoli) férfi rokonom temetésén voltam. Mindenki kiakadt hogy a feleség pezsgővel a kezében, tarka ruhában jött el. Nem sokáig volt ott, csak öntött egy pohár pezsgőt ivott, és a pezsgőt poharat bedobta a sírhelybe azzal a szöveggel, hogy "tudok én mulatni ha van rá okom!" majd elment. Mindenki háborgott kiakadt... De senki nem tudta hogy mi volt az ok. Később egy jó baráttól tudtam meg, hogy a kedves, derék rokon aki a külvilág szemében tökéletes volt az otthon a családját terrorban tartotta, ha menekülni akart késsel fenyegette őket. Így meg is értem a viselkedését."

Bármilyen ember is volt, ez akkor is primitív viselkedés. Max. nem kellett volna elmenni, ha tényleg ilyen "szép" ember volt az úr. Remélem, legalább rendes francia champagne-t ivott a "kedves" hölgy, nem pedig valami pezsgőnek csúfolt lőrét, vagy netán habzóbort...