Annyira hiányzik nekem, találkozzam vele?

Már több, mint fél éve megismerkedtem egy nálam 20 évvel idősebb férfival.

Nekem már a kezdettől fogva szimpatikus volt, és igazából nem is titkoltam ezt előle.

Kimondani soha nem mondtam ki ezt, de ahogy viszonyultam hozzá, észrevehette.

Szerencsére ez az érzés kölcsönös volt, én is tetszettem neki.

Viszont tudtam, hogy semmi komolyabb nem lehet köztünk, ugyanis házas.

Van két gyereke, ők is már húszon túl vannak.

Igazából ezt sem bántam, de olykor jó volt vele összefutni, beszélgetni.

Már a látványától jobb lett a kedvem, és jó volt az a pár kedves szó tőle, tetszett az érdeklődése.

Aztán 2 hónapja kérdezte, hogy nehéz lesz engem meggyőzni egy találkozóról, mármint hogy csak mi ketten, értitek...

Én azt válaszoltam, hogy igen, nehéz lesz, persze csak kacérkodtam vele.

Azóta még 2x beszélgettünk, mert amúgy ritkán találkozunk, és mind2x eltereltem erről a szót.

Most viszont már 3 hete nem láttam, és hiányzik.

Arra gondoltam, ha legközelebb összefutunk, akkor mondom neki, találkozhatunk kettesben.

Megadnám neki a számom, vagy valami ilyesmi.

Nem is értem, hogy eddig ezek a dolgok hogy maradtak el, hiszen mind a ketten vonzódunk egymáshoz.

Most amúgy is nagyon magam alatt vagyok, jól esne a közelsége.

Mit tanácsoltok?

25/N