Titeket zavarna ez a helyzet? Párom gondolkodásával van gond vagy tényleg a magam lábára kellene álljak?

Hát ez kétesélyes.... Szerintem is örülni kellene, a párodnak meg az évek során (ha úgyis együtt maradtok) lesz bőven ideje tenni a közösbe.

Viszont nálunk is az volt, hogy a házasságkötéskor már volt lakásom, a volt férjem csőrét igencsak bökte, holott mondtam, örüljünk, hogy nem albérletre kell költeni. De akkor nyafogott, hogy nem az övé (ha együtt maradunk akkor nem tök mindegy?), volt egy csomó kisebbrendűségi érzése, ebből egy csomó vitánk lett - a vége válás.

Nálunk is hasonló volt a szitu 3 éve. Én kaptam pénzt házra, a férjemnek meg senki sem adott, csak elvettek tőle. A kérdés az volt hogy össze akarunk költözni de hogyan. Ő hitelt akart felvenni mert nem szeret kapni, tartozni érte. Én semmi esetre sem akartam hitelt mert hülye lennék felvenni ha vesznek nekem házat. Végül megvették a házat a nevemre, és beköltöztünk, felújítottuk, amiben nagyon nagy része volt neki, és bebútoroztuk amihez szintén nagyban hozzájárult. Kicsit eleinte bántotta a dolog, de megszokta, elfogadta, ilyen már nincs hogy kinek a háza. Majd örökölt egy fél házat, a másik felét megvettük közösen de szigorúan az ő nevére, nem akartam hogy az én nevemre menjen. Igazából eljutottunk egy szintre ahol már nincs az hogy kié, azt a másik házat is a magaménak érzem.

Szóval ha te kapsz rá pénzt akkor fogadd el, és az kerüljön csak a te nevedre. Gondolom nem kevés pénzről van szó, és gondolj bele akármi lehet bármikor, ha a nevére irtanád a felét, honnak akasztanál le annyi pénzt hogy kifizesd, a sajátodból? Szóval ne engedj neki, meg a sértett önérzetének, csak azért ne legyen házad, meg azért ne éljetek külön mert ő büszke? Így van cserélje le a kocsit, vagy bútorozza be, vagy később vehettek még egyet abba adhat.

Én nem látom, mi a probléma a párod gondolkodásával?

Két helyen van említve, hogy volna pénze, hogy vegyetek egy lakést ketten, de ha apád pénzéből veszel egy jobbat és az a te neveden lesz, -az se probléma neki.

(helyes)

Akkor mi a baj vele?

és hol jön ide az, hogy "tényleg a magam lábára kellene álljak?"

Állj! (épp azt teszed)

senki nem azért házasodik, hogy szétmenjen,

mindeki hosszú távra tervez,

csak az élet mást szokott hozni.