Alkoholisták a szüleim! Mit tehetek?

Hogy költözzek el, azt le ne merjétek írni, mert unom, hogy itt mindenre az a megoldás. Sajnos nekem az nem áll módomban és a kérdés alapján nem is lényeg, hogy miért.

A szüleim alkoholisták. Édesanyám 15 éve legalább nem dolgozik, pár évvel ezelőttig rokkantnyugdíjas volt, már nem. Nem csinál semmit, megfőz egy ebédet, de a háztartást és minden egyebet mi látunk el. Eltartani jószerivel nem kell minket (hárman vagyunk testvérek), kajától kezdve a fogkrémig át mindent megveszünk magunknak, ösztöndíjból ennyit ki tudok nyögni, de mást már nem. Kb 30-40ezer forint (jól látjátok, 30-40 ezer és nem 3-4) megy el havonta csak alkoholra, ez Unicum, olcsó bor, sör. Anyum mindig, vezetés előtt, után iszik, de rajta nem látszik meg. Hanem apum. Ő egy agresszív állat. Nővéremet trágár szavakkal illette, csak mert olyan kedve volt. Nővérem 8 hónapos babájára ma ráordított teljes hangerőből, mert az sírt. Még én is megijedtem. Félek tőle. És félek magamtól is, hogy ha egyszer elfajulnak a dolgok, olyat teszek, amivel csak magamnak ártok (mit szépítsük: nem kizárt, hogy a torkát vágom el, ha a magam vagy bárki testi épségét nem érzem biztonságban).

Lelki problémáim vannak, amiket senkivel nem merek megosztani. Apámnak köszönhetően félek a férfiaktól, senkit nem tudok magamhoz engedni, nem bízom bennük. Éveken át megkaptam, hogy de dagadt vagyok, azóta testképzavaros is lettem, de erről sem tudok senkivel sem beszélni. Nővérem is ki van már teljesen idegileg, benne én tartom az erőt. Bátyám sokat dolgozik, most diplomázott és nyár végén költözik el, őt annyira ez az egész nem érinti. Mit tehetek? Apum korábban is ilyen volt, kisgyerekkori emlékem, hogy nővérem a földön fekszik és ordít, apum meg rugdossa. Anyum csendben tűr, mert mivel nem dolgozik, ezért apum tartja el. Mi nem tudjuk.