Hogyan oldanátok meg ezt helyzetet?

Adott a családunk, 3 felnőtt gyerekkel a legkisebb 22 éves otthon él. A nővérem és én már régen elköltöztünk otthonról, jó messzire, az öcsénk otthon él, még tanul.

Vannak már gyerekeink is, és nem szívesen visszük őket a szüleinkhez. Kosz mindenhol, feszült hangulat már szülők sem kommunikálnak egymással csak veszekednek, amit arra a pár napra sem tudnak abbahagyni, míg a kirepült gyerekeik és unokáik otthon tartózkodnak.

Közös tevékenység, mint olyan nem létezik, nincs közös ebéd, csak ilyen: mindenki egye, amit talál. Ha nekiállnak főzni az egy egész napos program és délre sosincs kész, csak úgy 2-3ra.

Ad hoc jelleggel csinálnak mindent, a rendszer fogalma ismeretlen.

A legrosszabb, hogy anyánkkal nem lehet megbeszélni, hogy csak kicsit legyen már rend, és nem a kutya mellől kelljen már a gyerekjátékokat összeszedni, ne délután 4kor legyen már ebéd, mert rögtön sírás van és mártírkodás, hogy persze ő most már nem jó anya, és úgyse kell sokáig ezt elviselnünk már... Az öcsénk,aki otthon él egész nap a számítógép előtt ül, nem is beszélget velünk. Ha kérdezünk röviden lezárja a témát és kész. Anyánk pedig nem vesz róla tudomást, hogy 22évesen nem így kellene neki élnie

Én már odáig jutottam, hogy nem érdekel a dolog csak zavar, mert az unokák igénylik a nagyszülőket, de szeretném, ha egy normális családot látnának. Nővérem is így van vele.

A szülők állandóan csak civakodnak! Apának nincs munkája egy ideje, de nem is látnám, hogy törekedne rá, hogy legyen.

Viszont, ha nem akarunk teljesen elszakadni tőlük meg kéne ezt oldani! MI lenne a megoldás, hogy anyánk végre meghallgasson bennünket, hogy ez az életvitel, amit ők élnek nem a legjobb!