Utál az anyósjelölt?

Szerintem féltékeny. Ostoba nő. Pont akkor lenne a párod bunkó, ha nem vinne haza.

Sajnos tanácsot nem tudok adni, mert az én anyósom meghalt, mielőtt megismerhettem volna.

A párod hogy áll ehhez hozzá? Úgy gondolom, hogy az anyós problémákat mindig az illető párjának (vagyis az anyós fiának/lányának) illene rendezni a saját anyja felé. Nálunk ez tökéletesen működik, anyumnak voltak apróbb megindulásai az elején, de világosan tudtára adtam, hogy (főleg, hogy most össze is házasodtunk) mi egy család vagyunk, és bármilyen konfliktus támad köztük, kötelességem a feleségem pártjára állni. Szerencsémre megértette, és azóta össze is szedte magát rendesen.

Szerintem a párodat kéne rávedd, hogy beszéljen az édesanyjával, és világosítsa fel, hogy az ő választottját, amíg mellette áll, nem feltétlenül kell szeretni/utálni, tisztelni kell és elfogadni.

Jó volna tudni h az előző barátnővel hogyan viselkedett. Lehet h őt nézte ki a fiának és veled tulajdonképpen nincs is baja. De az is lehet h nem akarja a pici fiát elengedni. Van testvére a barátodnak? Ha egyke tuti ez a baj.

De te azért próbáld ezeket nem észre venni hátha rendeződik az anyósod fejében a dolog.

Szerintem nem a személyeddel van baja, csak a helyzetet nem tudja még jól kezelni. Azt írod, alig egy hónapja ismeritek egymást. Vannak szülők, akik nagyon konzervatívak és fontos számukra az etikett is.

A párodnak először illett volna udvariasan szólni a szüleinek, megkérni őket (gondolom az ő házuk), hogy vendéget szeretne vinni éjszakára. Illik elkérni a kocsit is, (ha nem az övé), ha haza szeretne fuvarozni vele téged. Ezek pici gesztusok, amit a párodnak kell rendezni, olyan apróságok, amivel kifejezi a tiszteletét a szüleinek. Ebben a helyzetben a párod a hunyó, neki kell ismernie a szülei észjárását és fel kell nőnie a feladathoz, hogy jól vezessen be téged a családjába.

Azt írod, alig egy hónapja vagytok együtt. Ez nem azt jelenti,hogy te máris családtagnak számítasz. Ha hosszabb útról jöttök haza, én biztos, hogy a fiamra lennék kíváncsi és nem a barátnőjére. Ebben az esetben úgy illett volna, hogy szépen hazamész vagy a szüleid elmennek eléd (nem tudom, hova érkeztetek, vonattal voltatok? stb) és szépen hazavisznek. Aztán másnap elmegy érted a barátod vagy te mész el hozzájuk egy látogatásra. Valahogy úgy tűnik, mintha azt gondolnád, be vagy épülve egy családba, holott ez nagyon nem így van és valószínűleg ez irritálja a barátod anyukáját. Ilyen szitu egyébként a mi családunkban is előfordult. A 18 éves kiscsajt - szerelmük hajnalán - a szülei úgy engedték el az öcsémmel Olaszországba nyaralni, hogy a tesómat még csak nem is ismerték. És ha esetleg egy perverz, beteg állat lett volna, akivel megismerkedik?

Úgyhogy szerintem neked kellene kicsit visszafognod magad és nem a barátod édesanyjára kellene panaszkodnod. Az, hogy 21-23 évesek vagytok, nem jelent semmit. Teremtsetek magatoknak önálló egzisztenciát, lakást, autót, stb, akkor mondhatod, hogy a mama ne szóljon bele ebbe-abba. De amíg a srác otthon lakik és a szülők lakásában vagy vendég, addig nem nagyon kellene hőbörögnöd!