Háztartást vezetek? Más nem?

Igenis munka a háztartás vezetése, de az nem mindegy milyen nehéz. Mikor "csak" feleség voltam és tanultam, akkor nagyon könnyű volt. Mikor dolgoztam és a háztartást vezettem az megint könnyű volt. Hozzáteszem 3x8 és 2x14 órát dolgoztam hetente.

Mikor megszültem a kisfiam, akkor pokoli volt a házimunka elvégzése úgy 1,5 éves koráig. Most, hogy dolgozom, gyereket nevelek, sokkal könnyebb elvégeznem a háztartási munkákat mint mikor otthon voltam egész nap egy pici gyerekkel.

Szerintem ne ítélkezzünk, nem lehet tudni a körülményeket, nem látunk bele más életébe.

A barátnőmnek pl akkor volt könnyebb mikor otthon volt a kicsivel, most h dolgozik meg alig bírja. Nem vagyunk egyformák.

10. vagyok. Még annyi, hogy soha, de soha nem helyezem az istentelen házimunkát a gyerekem elébe. Ha el tudom végezni, amíg apázik, vagy mamázik, akkor el van végezve, ha nem, akkor majd akkor, amikor alkalom van rá.

Én láttam az anyámat, mit gürcölt, mikor öcsém megszületett (én 18 voltam), folyton nevelőapámnak, meg az ő anyjának akart megfelelni, hogy minden meg legyen csinálva, kifényesítve, stb., öcsém meg járókagyerek lett jószerivel. Na, én ezt nem fogom csinálni. De ezt előre tudtam is. Ahogy növekszik a babám, csinálgatunk ezt-azt, de ha látom, hogy nem tudom kellően lefoglalni közben, a házimunka felejtős.

"Bár szerintem könnyebb lesz, ha visszamegyek dolgozni."

Ahogy Móricka elképzeli.... Bizonyos dolgok könnyebbek lesznek, de van ami nem. Amúgy 4 gyereket írtál, nem? Amellett hogyan fogsz dolgozni? Főleg ha kicsik, a barátnőmnek 3 van, valamelyik mindig taknyos/hasmenéses de minimum szülőire kell menni, ide-oda, stb. Ennyi gyerek mellett ugye nem 8 órás munkát képzelsz irodában, mert ennyi hiányzást sehol nem néznek el, hacsak nem családi vállalkozásban dolgozol majd. Van amúgy 4 gyerekes kolléganőm: de abból 3 már 14 év feletti (egy nem saját).

3 kisgyerekes ismerőseim otthon vannak, otthon dolgoznak, családi vállalkozásban segítenek, még vannak 2 kisgyerekes kolléganőim, ők is már zsonglőrködnek az idővel...

Ráadásul amikor anyuci otthon van évekig és mindent megcsinál, az a tapasztalatom (saját és barátnőké), hogy ha anyuci visszamegy dolgozni, az apuka nem szalad mosogatni, porszívózni meg port törölni, az valahogy női munka marad, és anyura nagyon sok teher jut.

Úgyhogy gondold ezt át, beszéljük meg akkor, amikor már ebben a helyzetben is vagy, mert én is jó tanácsokat tudok adni hegymászóknak úgy, hogy a Gellért hegyet nézem az ablakon keresztül.

"Szerintem nem vasal mindenki minden nap, ha igen, megérdemli, mosni sem kell"

Nem, de nem csak mosás és vasalásból áll a házimunka. VALAMI minden napra jut.

"főleg ha szobatiszták és nincs pisis, büfis, kajás ruha."

Nekem a mosnivaló sokkal kevesebb volt, amikor CSAK büfis és kajás ruhájuk volt, amint elkezdődött az udvaron rohangászás, homokozás, játszóterezés, akkor sokkal több lett mint babakorukban. Ráadásul néhány fű vagy más foltos (fociedzés) cuccot nem elég bevágni a mosógépbe, babakorukban nem volt ennyit a kezemben a mosószappan, mint iskoláskorukban.

" Az esti rendet sem döntik romba,"

Ja, az enyémek is elpakolnak, segítőkészek,a szobájukban sem kell pakolnom. Van helyette lecke magyarázás, verskikérdezés, ilyen-olyan program, ha nagyobbak akkor vagy hozni/vinni kell őket, vagy ők hoznak barátokat, de átalakul a család élete. Az anya otthoni feladatai csak mások lesznek, és persze nem kell neked elrakni a plüssöket a szőnyegről, de az árokparton kutakodhatsz gyomokért, préselheted a gyerekkel, ragaszthatod a papír várat, vagy az ebédlőasztalt beborítja a projectmunkájával, ami környezetismeretre kell.

Hétvégére bejöhet fellépés, verseny, ez vagy az...

"főzni sem kell, mert enni lehet oviban, bölcsiben és suliban, meg melóban is."

Persze, milyen is a menzakaja?

Én is írtam talán az előző oldalon, hogy a főznivaló és az ezzel járó mocsok kevesebb, de TELJESEN nem szűnik meg. Ja, és ne hidd azt, hogy egy 14-16 éves kamasz fiú majd megelégszik vacsorára egy pár virslivel... Még az is lehet, hogy hoz három nagyétkű havert és egy fáradt munkanap után ott állsz serpenyővel a kezedben és sütöd a huszadik palacsintát. Persze nem kötelező, el lehet mindenkit hajtani a p..ba, a kölköket is hogy zabáljanak máshol, csak akkor nem kell csodálkozni, hogy a gyerek majd máshol, másokkal jobban érzi magát és nem anyucival beszéli meg, hogy kibe szerelmes, csak közli, hogy a jövő hónaptól XY-nak gyerektartást kéne fizetni....

" Inkább a hétvégék, amikor az ember belehúz."

Ne hidd azt, hogy a hétköznapok is olyan könnyűek lesznek.

"Nem mondom, hogy könnyű, mert nem az. De akkor sem hangsúlyoznám azt, ami nekem természetes."

Te nem, más meg igen. Van akinek az is teljesítmény, hogy felmászik a Gellért hegyre, más meg a Himalájára.

Nekem a házimunka nyűg, és igenis nagy meló. Nekem az teljesítmény, ha a vasalatlan kupacot eltüntetem, ellenben simán csináltam a gyerekekkel olyan mini terepasztalt, hogy a csodájára jártak. Engem azért dicsértek, hogy mekkora teljesítmény, holott tök könnyűnek éreztem és hamar összedobtuk. Mindenki más.

Előrebocsátom, hogy én nem szoktam panaszkodni, hogy jaj de borzasztóan nehéz a házimunka, de azért muszáj közbeszólnom ezzel a 18-as kommentedben kifejtett "racionalizálással" kapcsolatban, kedves Kérdező!

Attól, hogy NEKED ez a racionális, még nem kell azt hinni, hogy másnak is ez. Pl. én vidéken élek, vasalni és mosni tényleg nem szoktam minden nap (a mosás különben sem egy nagy was ist das), viszont nagyon könnyen gazosodik a kert, szinte minden napra, vagy másnapra jut valami munka, pl. gazolás, vagy kapálás.

Az meg, hogy "főzni sem kell, mert enni lehet oviban, bölcsiben és suliban, meg melóban is" azért nem mindenkire vonatkoztatható, mert egyrészt van, aki ki nem állhatja a menzás kaját, meg van, aki nem is tudja megoldani. A férjem munkahelyén például nem lehet ebédelni, van ugyan büfé, lehet szendvicseket venni, de azt is csak nappalos műszakban és irracionális áron. Tehát én például minden nap főzök, esetleg ha olyan program van, hogy egy nap nem érek rá annyira, vagy nagyobb adag készül, akkor két napra. Nem panaszként mondom, mert szeretek főzni, csak a racionalizálás végett.

Egyébként szerintem ha mondjuk megfőzöd az ebédet, az ugyanolyan munka, mintha például a munkahelyeden felviszed a számítógépbe az adatokat, mindkettőnek van látható eredménye, egyiknek az anyagi haszon, a másiknak a finom ebéd.

Egyiket sem kell lebecsülni, vagy túlmagasztalni.