Édes apám meghalt februárban. Ketten vagyunk testvérek. Anyám az öcsém nevére íratta a kocsit, sok mindent eladott már, és öcsém lányával akar vagy már kötött eltartási szerződést. Jogos e ha nem mit tehetek? Nincs ügyvédre pénzem.
Anyukád a saját részére azzal köt eltartási szerződést akivel akar. A kocsi valószinűleg anyukád nevén volt, ha át tudta iratni az öcsédre.
Soha nem értettem meg, hogy két testvér egy örökségen (amiért ők tulajdonképpen egy percet nem dolgoztak) hogy tud vitatkozni.
Nálunk ugyanez volt.Minden az öcsémé nekem semmi sem.
Alapja sem volt sok hiszen az iskolában én jeles voltam,ő 2-3as.De a demagógiájuk az volt,hogy ő valami fantasztikus üzletember lesz.
Ja és csak a fiú lehet élelmes,a lány vagyis én nem.
Mivel eszerint is kezeltek,én nem harcoltam azért,hogy ő miért kap autót,miért tömik tele pénzzel,én meg semmit sem kapok a jómódú szüleimtől.
Úgy voltam vele,majd megcsinálom én a sorsomat,legalább nem leszek önbizalom hiányos és depressziós attól,hogy naponta meg kellett hallgatnom,hogy én nem vihetem sokra.
Bármilyen hihetetlen még papírt is aláírattak velem,hogy a tesómé minden az enyém semmi sem.
Minden ismerősöm azt mondja ennyire ilyen nincs is,mint ami nálunk volt.
38 éves koromra annyira jól élek kizárólag a saját erőmből,amit azelőtt el sem tudtam képzelni.Azt se,hogy valaha is olyan jól fogok keresni,mint most.
Szegény tesómnak viszont,a nagy elkényeztetés és pénzelés következtében persze esze ágában sem volt dolgozni és megcsinálni magából a nagy üzletembert.
Persze már nem kap tőlük semmit, 15 év után kitették és nyomorog.És tudom,hogy avval kelnek és fekszenek öregkorukra,hogy milyen hülyék voltak,mikor megszabadultak tőlem és agyonkényeztették kisfiukat.
Állítólag bíróságra akarnak menni,hogy én tartsam el őket.
Hát kíváncsi vagyok ilyen előzményekkel,ennyi tanúval mellettem mi lenne.
Úgyhogy én nem harcoltam,magamban bíztam és ami ma van,az bőven elégtétel nekem.
Köszönöm a sok hozzászólást.Amióta a tőlem 5 évvel fiatalabb testvérem meg született azóta ő az ISTEN.Én egész életemben úgymond hanyagolva voltam. Amíg ő kapta az új ruhákat én kapott használtakban jártam .Majd amikor elmentem 15 évesen dolgozni akkor kaptam a fizetésemből ruha anyagokat amit szoknyának varratak meg.Apu az mellém állt de nem sokáig aztán belenyugodott abba hogy anyai nagyanyám telke az öcsémé lett a szomszéd eladott háza az öcsémé lett.Most az öcsém természetesnek veszi hogy őt illet minden, Apám halála után kezdte eladogatni a dolgokat anyu. A kocsi apu nevén volt , vagy van még nem tudom. Én már az évek folyamán belefásultam abba hogy mindent az öcsémnek....
A napokban azzal állt elő öcsém hogy megváltozott a rendszer a hagyatéki körül és ő kéri a hagyatéki lefolytatását.Kér hogy beszéljük meg a dolgokat.
Apu halála után mindennap ott voltam másfél hónapig reggeltől estig anyuval.De amiket tapasztaltam arra az elhatározásra jutottam hogy abba hagyom.Öcsém kulcsot kapott mindenhez én pedig ha mentem fel állni kellett a zárt kapu előtt addig amig valaki beenged.
Úgy éreztem egész életemben hogy a szeretetet nem lehet ki erőszakolni.
Az egyik hozzászólóhoz nagyon hasonló az esetem. Én talpra esett ügyes lettem míg a testvérem kevésbé az.
Nem is nagyon törődnék vele ha más magán életi problémám nem lenne. De úgy gondolom ami jár az jár..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!