Mit tennétek ebben az esetben? Tehetetlennek érzem magam, de nagyon dühös vagyok!

A férjem most egyelőre nem akar beszélni az apjával egyáltalán, annyira dühös rá. Ő leginkább nem is a megcsaláson van kiakadva, mert elmondása szerint sok-sok éve nincs semmi a szülei között, így még valamilyen szinten meg is érthető az apja, hogy félrelépett, hanem hogy 1, mindenkinek hazudott, kijátszott mindenki, hülyének nézett minket, az anyjával mindemellett úgy beszél mint a felmosóronggyal, megalázza, semmibe veszi 2, elvette a pénzt a családjától és a lánynak adta, rá költötte, nem látogatott minket (mindig volt valami kifogás, hogy beteg, vagy "dolgozik") és közben a lányt vitte ide-oda, az unokáinak sem karácsonyra, sem szülinapra sem semmire egy kis apróságot sem vettek, merthogy nincs pénz, sőt, el sem jöttek ünnepelni. És még sorolhatnám.

Ezek miatt nem akar főleg beszélni sem vele egy jó ideig, nem is megyünk. Anyukája bármikor jöhet ide meglátogatni az unokáját. A pénzzel meg nem tudom mi lesz. Igazából nincs miből visszafizetni, de azt hiszem ezt nem fogom annyiban hagyni, csak nem tudom, még hogyan. És igen, nehogy már ne legyen közöm ahhoz, hogy a MI spórolt pénzünket milyen kis lotyóra költi!!! Azt, amit mi vonunk meg magunktól, tesszük félre a jövőnkre. Hát álljon már meg a menet!!!

utolsó előtti, olvasd el az idézett mondat másik felét is, és akkor megkapod a kérdésedre a választ. Nem, elsősorban nem azon vagyunk kibukva, hogy félrelépett, az ő dolga, ő dolguk, ebbe tényleg nincs semmi beleszólásunk, őszintén nem is érdekel. Ha nekik így jó, akkor éljenek így. De ne az unokájuktól és a gyereküktől vonják meg a kis k..vára költött pénzt. Mint kiderült azóta a lány nem is keresi már apósom, mert nem kap több pénzt...erről ennyit. De hát egyértelmű volt, apósom nem az a tipikus jóképű ötvenes: fogatlan, ápolatlan, nem fürdik stb. képzelhetitek milyen 20 évesnek kell.

De a fő kérdésemre nem kaptam választ, hogy mit tennétek a helyemben? Visszakérnétek a pénzt valahogy? Vagy csak simán "haragot tartanátok"?