Szóljon otthon a férj, ha este meló után bulizni akar vagy ne?

Szóljon, hogy a másik ne aggódjon.

Mondjuk ha van gyerek, akkor korrektebb lenne megbeszélni közösen, mert ha a gyerek ott van 40 fokos lázasan, akkor ne anyuka hajkurássza már az apukát, hogy merre jár, vagy anyukának szülőire kell menni, stb..

Természetesen szóljon!

24N

Nálunk nincs olyan,hogy hirtelen ötlettől vezérelve meló után elmegy "kirúgni a hámból".

Bulizni vagy együtt vagy sehogy,az évek alatt nálunk így alakult ki.

Furcsán néznék ha szólna hogy meló után elmegy iszogatni. (délután 5kor nekem nem normális az iszogatás,szerencsére neki sem)

Persze, szóljon, olyan értelemben, hogy tudassa, ne várjam feleslegesen - de ez fordítva is igaz. Én pl sokat túlórázok, de általában max fél hétkor végzek. Ha nagynéha tovább kell maradnom, akkor dobok egy SMS-t.

Nálunk egyedüli "szabály", hogy a programokat érkezési sorrendben fogadjuk el, tehát ha le van már beszélve egymással, akkor nem szervezünk rá, vagy fordítva - ha a haverok szóltak korábban, akkor közös programot nem szervezünk rá.

Ez alól persze kivétel, ha munkával kapcsolatos "program" van (ezért már orvosról is csúsztam le, mert tovább bent kellett maradnom, mint számítottam rá).

Nem tartom még gyerek mellett sem jó iránynak, ha valaki le van tiltva minden más programról. Egy idő után ez rettentően monotonná teszi a kapcsolatot.

Az arany középutat érdemes megtalálni, mert az sem üdvös, ha valaki családdal napi szinten bulizni jár, de az sem, ha lekorlátozzák (önmagában ez nem vezet jóra) kizárólag a partnerre/családra a szórakozási lehetőséget.

Persze hogy szóljon:) Én sem lépek le csak úgy. Mi van ha mindkettőnk így gondolkodik a gyerekek meg oviban marad?:D

Bár nálunk általában előre meg vannak beszélve ezek az alkalmak most, hogy már gyerekek is vannak, nem olyan egyszerű. Szerintem alapvető dolog, hogy szól az egyik a másiknak.

Szóljon. Bár én nem fogom fel annyira tragikusan, van hogy elfelejti. Velem is megesik, hogy felhív egy rég látott barátnőm, és minden kimegy a fejemből.

Azt szoktam csinálni, hogy ha félórát késik, akkor felhívom, hogy mi van. Volt már, hogy szabadkozott, bocsi, bocsi, elfelejtett szólni, de itt és itt van. Még ezzel sincs baj.

Akkor csapok csak patáliát, ha nem szól, és nem veszi fel a telefonját. Mert akkor persze, hogy a legrosszabbra gondolok. De nem jellemző szerencsére :)