Megcsalás utáni bűntudat. Mi a teendő ilyenkor?

Az annyit jelent, hogy az illető nőt nem igazán érdeklik a férfi érzései, és az sem zavarná, ha a férfi esetleg szakítani akarna.

Magyarul nem szereti a férfit.

(Más jelzőket is írhatnák, de akkor törölve lenne a válaszom.)

Nekem két verzióm van a félrekefélési bűntudat hiányára:

Az egyik az állandó partner iránti oly mértékű közöny, hogy eszébe sem jut bűntudatot érezni.

A másik (bár inkább a férfiak ilyenek), hogy számára csak egy "húspiaci" fizikális történés volt, tehát kb annyira érezte megcsalásnak, mint azt, ha a partnerünk nélkül egyedül nyalunk egy egy fagyit.

A kérdésbeli példában szereplő pár nőtagjának túlzott tartása, önbecsülése nem nagyon lehet egyik esetben sem.

A pár férfitagjának meg vagy nincs tartása és azért nem penderíti ki pintyőkét, mint cicust kakilni, vagy annyira szerelmes, hogy ezt is elnézi neki.

HA már megcsalás van, az baj. De annál nagyobb baj a nő közönye.

Mi a teendő? Esetleg szétbútorozni. Vagy, ha nagyon akarják, megmentési céllal mély őszinte megbeszélés, bár nekem ezügyben erős aggályaim vannak.