Mit választanátok? Még egy gyerek vagy az állásotok?
válasza: válasza: válasza:Az állásom. ha ennyire nehezen tudsz elhelyezkedni, és van rá esély, hogy tényleg fölvesznek 2 év múlva, akkor én semmiképpen nem rizikóznék a gyerekkel. van egy gyereketek, őt is nevelni kell valamiből, nektek sem árt, ha nem kell filléreskedni, meg állandóan aggódni a jövő miatt. Mire mész két gyerekekkel, ha fel kell adnod azt, amiért tanultál (nyilván fontos neked), vagy esetleg el se tudod őket tartani, mert mindenáron kellett a második, és az ár a biztos munka volt?
Hozzáteszem, hogy én könnyen beszélek, sose akartam két gyereket, így nem tudhatom, milyen az, ha valaki igen. Ráadásul a jövőbe senki se lát bele, már most se vagy mai csirke gyerekvállalás szempontjából (bocs, de ezt te is tudod, nyilván ezért szorít az idő), szerintem az a 2 év már nem oszt nem szoroz, ha jönni akar, akkor jön az 40 évesen is, a kor miatti kockázatok már így is megvannak, a plusz vizsgálatokat így se úsznád meg. Meg mi a garancia, hogy most teherbe esnél azalatt a két év alatt, amíg vársz a fix helyre? Vagy mi a garancia arra, hogy felvesznek a nyugdíjba menő helyére (én is voltam ilyen cipőben, az ígéretekkel a padlás is tele volt, csak épp az állásból nem lett semmi). Mindenesetre, ha ennyire képlékeny a helyzeted munka ügyben, és a férjed nem tud eltartani egy 4 fős családot egyedül, én inkább emiatt aggódnék egy 2. gyerek bevállalásával kapcsolatban, és a nem mellett döntenék. Az az 1.-t is fel kell nevelni valamiből, és még csak most fog igazán pénzbe kerülni, amikor iskolába megy.
válasza: válasza:Én a gyereket választanám. Lehet azért, mert én nagycsaládban (két tesóm van) nőtten fel és nálam egy gyerek lóf*sz, két gyerek meg semmi. Háromnál gyereknél kezdődik a család.
Állásod később is lehet, saját gyereked nem.
válasza:Sajnos többen félreértik, azaz nem értik a kérdésemet, de ez azért van, mert nem akartam egy regényben kifejteni a részleteket, de így meg sajnos aki szívből válaszol, az sem értheti teljesen...
Eleve akinek olyan munkája van amit csak azért végez, mert dolgozni kell, az máris nem érti mi is a problémám, azaz számára ez nem lenne kérdés. Én azért tanultam ezt, sok áldozat árán, hogy ebben a szakmában dolgozhassak. Tanultam korábban mást is, de azt nem csinálnám szívesen. Hívjuk úgy, hogy nem a munkámnak tekintem, hanem a hivatásomnak. A körülmények komplikáltak, hosszú lenne, de a lényeg még mindig az, hogy valamit tudnék dolgozni a 2. gyerek után is, nem arról van szó, hogy munkanélküli maradnék, csak valami tök mást, azaz amiért tanultam 6 évet meg dolgoztam benne 8at, és imádom, azt fel kellene adnom.
De most épp ott tartok, hogy lehet tényleg feladom, mert bizonytalanok a kilátásaim, (a köv 2 évről van szó, hogy azután mi lesz, maradhatok-e), és ha a melómat választom, akkor lehet végképp lecsúszok a gyerekvállalásról, és az is lehet, hogy a melóm sem jön össze úgy ahogy szeretném, és itt jön be a férjem, aki azt mondta, hogy a biztosat kell inkább jelen esetben választani, az pedig a gyerek:)
A férjem nem tudja helyettem eldönteni, ő szeretné a gyereket, meg azt is, hogy végre rendeződjön az állásom, de ha nem megy mindegyik, akkor nekem kell eldönteni, mi a fontosabb. Ha a babát választom, akkor valami másba kell kapnom a gyes után, jelenleg is agyalok, hogy mibe és hogyan. Vérzik a szívem a mostani munkám után, de van rosszabb szitu is, ha 2 év múlva mégsem kapom meg a vágyott állást, és gyerekem sem lett, nna az az igazi szívás...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!