Vélemény? Segítséget várok!

Szerintem anyukád nagyon nehezen fog elengedni. Egyszerű okokból. Mert túl fiatal vagy még 18 évesen is és mert szeret és félt. A helyedben várnék még azzal a felnőtté vállással, hidd el lesz még rá lehetőséged hogy a saját lábadra állj. Az meg hogy beleszól mindenbe az egy állapot.

Ki kell bírnod ha tetszik ha nem!

18 évesen túl fiatal elköltözni, de 17 évesen 10hónapja náluk lakhat a párja? Mellesleg ez az ottlakósdi nekem fura egy felállás.

A legtöbb Anyuka midnenbe beleszól, ezen nem tudsz változtatni.:) Nyilván nem bántani akar Téged, hanem segíteni Nektek. Örülj neki, hogy így kedveli apárod, hogy mellé áll.

Szerintem együtt üljetek le Anyuddal, 3-asban, és úgy mondjátok el Neki, mik a terveitek. Megmondjátok hogy természetesen akkor jön majd hozzátok amikor akar, Ti is hazajöttök amikor csak tudtok, és a tanulást sem szándékozol elhanyagolni. Mindenesetre remélem érettségizni még ott fogsz ahol msot vagy.

Nem mondom hogy rögtön emg fogja érteni, de hagyni kell Neki időt, amíg emészti.

Mintha a saját esetemet olvastam volna. Kivétel, hogy én nem élhettem a vőlegényemmel együtt 17 évesen, esküvő előtt. De az esküvő után (18 évesen)szinte minden ugyanígy történt. Együtt éltünk a szüleimmel és szinte kizáródtam mindenből, a fejemfölött döntöttek mindenről a férjem és az anyám.

Azt mondom, minél hamarabb költözzetek el. Határozottan, ámde szeretetteljesen közöld, hogy találtatok új helyet, ahol a saját lábatokra tudtok állni, megkímélve őket a problémáitoktól.

Mikor ezt mondtam anyámnak, a mosógépre borulva sírta át a napot, de nekem egy felszabadulással felért. Kemény harcokat vívtam, hogy végre az én szavamat is figyelembe vegyék, de sikerült. Határozott légy, ám de tapintatos. Ne engedd, hogy anyukád, pusztán mert az uralkodásvágyból dupla adagot kapott annak idején, rátelepedjen a életedre.

Ha szeret, márpedig miért ne szeretne, megérti és mindenben támogatni fog, csak most azt gondolja, így is jó.

18éves vagyok és költözök írországba..

Letettem az érettségit..és mondtam anyumnak,h nem állok készen arra,h még x évet suliba töltsek...főleg,h még azt sem tudom mi akarok lenni..

A párom(26/F)kapott egy lehetőséget,h kint dolgozzon..és én vele tartok...lesz kint melóm..

Mondtam a szüleimnek,h saját magam fogom eltartani és nem kell a pénzük..hisz elvégre is sz*r helyzet van itthon.

Főleg,h mi elég jó módú család voltunk és a válság eléggé bezavart(szüleim vállalkozóak)...

Ja és mondtam,hogy ha úgy alakul akkor segítek nekik..és ahogy tudok haza látogatok..ezen kívül gyakorlatilag már annyi módon tarthatjuk a kapcsolatot.skyp,msn,sms,teló..stbstbstb..

És ha hazajövök tanulok tovább...

Elég összevissza írtam a dolgokat,úh bocsi..

Szerintem Te mond meg anyudnak,h gyakran meglátogatod,,mindig hívod.stbstb...érveket mondj neki,h miért is lesz neked ott jobb...

Szívből kívánom hogy ne is legyen vége. De sose tudhatod.

S bizony egy 18 éves lány egyedül a nagyvilágba hid el nekem nem könnyű. Én is 18 vagyok és már férjem is van, de még a szüleimnél lakunk ha szégyen ha nem anyagi okokból. Meg azért jól jön a támasz. Hidd el nekem. Ha majd külön mentek akkor már csak saját magadra meg esetleg a barátodra számíthatsz. Ez pedig kemény dolog. Tanulj, Dolgozz, vezesd a háztartást! Gondold át mégegyszer. Ne akarj olyan hamar felnőni! Hidd el nem bántani akarlak, csak jó tanácsot adni!

Úgy lehet hogy a barátom akivel három éve jártam teherbe ejtett. A babának igaz nagyon örültünk, de sajnos elvetéltem. De mivel már mindent leszerveztünk és szeretjük is egymást ezért megesküdtünk. Nagyjából ennyi. Figyelj csak ne is hallgas senkire, még rám se amiket ezelőtt írtam, csak az álmaidat és a szívedet kövesd. Cselekedj úgy ahogy a szived diktál, akkor nem érhet csalódás. Anyukád biztosan szeret, és meg fog érteni. S ha még ne adj isten szét is menétek a barátodtól biztos lesz még hova haza térned. Sok sikert az életben. Ja és köszi a

gratulációt!