Nektek, hogy viseli a család, hogy az éjszakai élet rabjai vagytok?

Még fiatalabb koromba olyan 19-21 évesen kezdtem el ilyen helyeken tombolni, de az a szűk 3 év nekem bőven elég volt erre, akkor volt saját keresetem és a szüleim nem csináltak belőle ügyet, mert fiatal voltam, azért már nagykorú is, és mondták hogy ennyi kell ameddig még se kutyám se macskám. Pár haverommal volt hogy zenéltünk is kisebb pubokba. Ilyen Dj félék voltunk annyi jött a konyhára hogy az ital megvolt meg jól is éreztük magunkat. De most 23 évesen már beleuntam ebbe, nekem maximum pénteken vagy szombaton egy laza esti sörözés pár haverral és ennyi, nekem ez bőven elég.

A barátnőm is vár otthon, plusz néha ő is eljár szórakozni, de ha ő nem megy akkor én sem, ne unatkozzon ott, és persze ha úgy van együtt megyünk. De én már belefáradtam ezekbe a nagy discos klubbos bulikba, már nem az én világom, pedig még simán beleférne mert bőven a bulizós korban vagyok még és fiatal, de már meguntam.

Nos, ha a fiam lennél, és nem az én pénzemet szórnád, nem érdekelne, feltéve, ha 18 elmúltál, akkor buliznál amikor akarsz. Ha a férjem lennél, akkor sem érdekelne, hogy ezt csinálod, csak akkor már nem lennél a férjem :D

Nekem nincs ilyen problémám, én sosem voltam bulizós fajta, leszámítva egy rövidebb korszakot, 17-18, amikor nyáron minden héten mentem egyszer.