Ti támogatnátok felnőtt gyereketeket anyagilag, ha megtehetnétek, viszont tudnátok, hogy igazából nem lenne rá szüksége, csak szórja a pénzt?

Nem támogatnám ilyen esetben.

Én maximálisan azon a véleményen vagyok, hogy megadnék mindent a gyerekemnek, amit kell; ne kelljen dolgoznia továbbtanulás alatt, stb. Azonban az, hogy van munkája, de a saját trehány viselkedése miatt nem jön ki a pénzéből a saját hibája, amiből tanulnia kell.

Az élet nem fenékig tejfel, sajnos ha ilyen esetben pénzt kap, sosem fogja megtanulni beosztani azt. Az egyetlen tanulság amit levonna az az, hogy ha elszórta a sajátját, akkor kunyerálhat mástól, "majd lesz valahogy", azaz nem kell a tetteiért felelősséget vállalnia, mert majd megoldják helyette mások.

Ilyen esetben nem, mert ha nem próbál a saját keresetéböl félretenni, meg a meglévöböl kijönni, akkor csak kihasznál benneteket.

A helyetekben elöször megpróbálek vele közösen egy költségvetést késziteni: mennyi fix kövedelme van, mennyi a fix kiadás, és mennyi az, amiböl meg tud élni.

Neki is meg kellene tanulni beosztani a pénzt, nem pedig csak a saját kényelmét nézni.

De támogatni azt, hogy ész nélkül elszórja a fizetését, nem szabad.

Amit én megtennék, hogy alkalmakra (születésnap, karácsony) adnék neki valamennyi pénzt, de azt is csak mértékkel.

Én 30 éves nő vagyok 2 éve munkanélküli, hiába küldöm 100 helyre naponta az önéletrajzomat nem hívnak vissza sehonnan. Ennyi idősen 22800 forint segélyből élek és szégyenlem magam, mert a szüleim támogatására szorulok.

Ha én lennék a fiú helyében nagyon magamba szállnék, és igen is megtanulnék sporolni és nem az anyukám nyakán sírnék, hogy adjon valamit, sőt inkább én támogatnám a szüleimet. Az hogy van munkája nem jelent semmit, mert lehet, hogy másnap már nem lesz semmilye. A sírás helyett gondolkoznia kellene a jövőjéről, és megtanulni sporólni. A szülei helyében pedig semmit sem adnék neki, mert a leírtak alapján inkább neki kellene adnia a megtakarítások mellett. Inkább szégyelje magát!!!

Bocsánatot kérek a kérdezőtől, ha túl nyers voltam.

Én úgy neveltem volna, hogy ne legyen ilyen problémám...

Ennyire egyszerű.

12:52-es: "Én úgy neveltem volna, hogy ne legyen ilyen problémám...

Ennyire egyszerű."

Ebböl látszik, hogy FOGALMAS sincs a dologról.

Ugyanis a nevelés meg a példamutatás NEM minden, és sokkal kevesebbet számit, mint ahogy gondolod.

Nálunk 4 gyerekböl - ugyanúhy nevelve meg naponta a spórolós életmódot látva - 3 "megtanulta", a negyedik meg képtelen a peézzel bánni. Ha SZERINTED nevelés kérdése, akkor miért müködik 3-nál, és miért nem a 4-nél? (A 4. NEM a legkisebb, mielött ezzel jössz)