Az rögzült bennem hogy csak a család az aki kiáll mellettem, tehát kívülről senkibe se bízhatok igazán. De ha pénzről vagy szó a szüleim is hazudnak, mi az igazság?

nincsenek is olyan kapcsolataim amik egyénragúak lennének, mikor nincs kivel beszélnem tudom a szüleimet felhivhatom mindig.ez tök rendben is van, azonban ők is válásig terrorizálták egymást meg engem, és nem győzik túllicitálni egymást h mit tett és nem tett. Ráadásul a pénzkérdés sose volt tiszta.Apának van de tök boldogtalan, olyan felsőbbrendű kifele belül meg látom tök magányos. Anyám meg tud laza is lenni, sőt ő életszerűbb sokkal, barátai is vannak, -de ő meg attól retteg mi lesz ha ki lesz bárkinek is szolgáltatva,mert nem nagyon van pénze. én meg azt érzem akárhogy is de nem bízhatok,hiehetek senkinek, és talán sohase lehetek boldog. kapcsoltaim nincsnek, és végülis szülőkre se tudok rosszat mondani (meg nem is akarok) mert legalább ők itt vannak.

most akkor mi van ???