Rajtam kívül más is volt olyan idióta, hogy hagyta magát anyagilag tönkretenni egy élettársi kapcsolatban?

szia!

Ne hari, de ez az a helyzet, amikor házat/lakást vesz az ember valakivel és a közös tulajdon helyett csak a másik nevére kerül.A legnagyobb butaságnak tartom.Persze hogy nem írja alá azt a papírt, szerinted elengedné a kezéből a jó kis ingatlant ?? Aztán majd megkapod, hogy ő tartott el, ő etetett , Te mi a francot akarsz? Biztos hogy okés ez a kapcsi?!

Sajnos az ilyen súlyos pénzek mindig nagy teherrel nehezednek bármilyen kapcsolatra, és elkerülni őket nem egyszerű, hiszen ritka az olyan pár ahol mindkét fél anyagilag jól ellátott. Nem vagy idióta, csak közösre terveztél és a szerelem csökkenésével(elmúltával?) az anyagiak fontossága megnövekszik, így hajlamosak vagyunk akár a párunk kárára is dönteni, annak az embernek a kárára akiért 1 éve talán még tűzbe is mentünk volna.

Az ideális állapot persze az 50-50%-os hozzájárulás, de ez is ritka. Maradnak az ígéretek, a rózsaszín köd, de mindig ott van a lehetősége hogy az a bizonyos pénzszag megcsapja az egyik(vagy mindkét) fél orrát. Szomorú dolog ez.

Mi visz rá valakit,hogy ennyire buta legyen mond meg?Nehogy azt írd,hogy a szerelem,mert gondolom nem 15 vagy.Ha már közösen ingatlant vettetek,akkor miért nem KÖZÖSEN????Méghozzá úgy,hogy tulajdon jogod is van neked is?Vagy ha nem akkor miért adtál pénzt bele?

Biztosan be tudod bizonyítani ha szükséges,hogy van benne pénzed,de a fene megette a kapcsolatot ha már huzakodni kell.Az anyagi dolgok ugyan úgy az életünk részei mint bármi más.Ha ebben valaki önző,akkor éljen egyedül,így nem kell senkivel osztozkodni.

Amúgy én nem élnék élettársi kapcsolatban senkivel.Ha annak idején a férjem nem méltatott volna arra,hogy feleségül vegyen,akkor nem hiszem,hogy vele maradok.

De semmi esetre nem terveztem volna vele közös jövőt.

Engem ne nézzen hülyének senki,az én életem sem ér kevesebbet az övénél,sem fordítva.

"Amúgy mindenben jól kijöttök"nah ez vicces bocsi.

Egészen addig,amíg anyagiakról szó nem esik.Fasza gyerek a párod,ami a tiéd az övé is,ami az övé ahhoz neked semmi közöd!!!

Gondolkozz már,jó ez neked így???

14:35, elég sok butaságot írtál, de a legnagyobb az hogy "Ha annak idején a férjem nem méltatott volna arra,hogy feleségül vegyen,akkor nem hiszem,hogy vele maradok.”

Mintha azoknak gyengébb és sekélyesebb lenne a kapcsolatuk akik nem kötnek házasságot.. ugyan már, látszik hogy elvárásnak tekinted az együtt élő nő és férfi „összeiratkozását(mert a házasság az)”.

Érdekesen látod a dolgokat, neked az érzelmeknél előbbre valók az anyagiak. Az már csak mellékes hogy vajon jól van az úgy?

15,21-es Én nem neked írtam szerintem.A kérdésre válaszolj ne nekem!!!Ha majd én teszek fel kérdést akkor válaszolj arra!!!Egyébként igen abban a részében igazad van,hogy én nem tekintem semminek az élettársi kapcsolatot.Azok élnek így,összeállnak mint lovak...akik nem akarnak felelősséget vállalni a másikért egymásért,nem tekintik véglegesnek a kapcsolatukat,nem tudják biztosan eldönteni valóban az igazival vannak-e együtt,nem szeretik nem tisztelik egymást eléggé.Csak összebútoroznak amíg egyik félnek jó,ha nem tetszik könnyen tovább lehet állni mindenféle bonyodalom nélkül.És igen,sekélyesnek gyengébbnek tekintem ezeket a kapcsolatokat.Akit szeretek,az életem párjának tekintek,Őt vállalom mindenhol mindenki előtt és legyen törvényes a kapcsolatunk.És természetesen vele mindenünk közös!!Ha jól megy akkor a családunknak megy jól,ha nem akkor együtt nélkülözünk.Mert egy család vagyunk!!!Én nem szeretném a férjemet úgy bemutatni sehol,és Ő sem engem,hogy izém..hm..barátom,párom,kedvesem..bla.bla.bla..az az senkim.Nekem ez hosszú távon nem felelne meg,és soha nem szültem volna egy ilyen labilis semmilyen kapcsolatba gyerekeket.És ha a férjem nem így gondolkodik,akkor nem lennénk már hosszú ideje együtt.És igaz,hogy meglepetésként ért anno a lánykérése,mert 2 év után eljegyzett én még vártam volna,de számomra így tűnt valóban komolynak életre szólónak a kapcsolatunk.És ez azóta sem változott,pedig lassan felnőnek a gyerekeink.De akkor a te nézeteid szerint teljesen felesleges minden ami hivatalos.A szüleid is így élnek??Hát mi nem így vagyunk vele,és szerencsére azért még sokan nem.Vagyis azok gondolkoznak nagyrészt így mint te,akik hiába vágynak a feleség férj státuszra,a párjuk nem tartja arra méltónak őket.Valószínű irigységből keseredettségből alakul ki ez a nézet az ilyen embereknél,akik éveket várnak a csodára ami nem akar megtörténni.És természetes,hogy az anyagiak is hozzátartoznak a létünkhöz az életünkhöz.És ha már közös az életünk,nehogy valamelyikünk annyira hülyére akarja a másikat venni,hogy neki az életünkbe a közös otthonunkba semmije nincs.

Ha nagy a vagyoni különbség le lehet fektetni ki mit vitt a kapcsolatba,de ha már leélünk éveket együtt közösen,közös otthont teremtünk,akkor nehogy már egyik fél nincstelen legyen hivatalosan.Ez talán nem önzőség?Nem ez az anyagiasság??Ha mindent magának akar egyik fél hülyének nézve a másikat.Még amit beletett azt sem akarja elismerni?Te ezt minek neveznéd???